Száz éve, 1916. február 21-én kezdődött az első világháború egyik legnagyobb csatája az észak-franciaországi Verdun városánál. A német támadást hamarosan megállították a franciák, majd év végére visszaszerezték az elvesztett területeket. Csaknem két és fél millió katona vett részt az összecsapásban, a halottak száma elérte a háromszázezret, és még legalább ennyien sebesültek meg.

Verdun, Lorrainne, Franciaország: Civilek egy lovas szekér mellett. A város és környéke erődített terület volt, ahonnan a civilek nagy részét kitelepítették. Bár az épületek súlyos károkat szenvedtek az ágyúzástól, a halottak elsősorban a katonák közül kerültek ki.
©
Katonák a lerombolt házak között Verdun városában. Az első világháborúban még nem a bombázókötelékek, hanem a tüzérség képviselte a legnagyobb pusztítóerőt. Maga a csata is olyan magaslatokért folyt, amelyekről a megfigyelők irányíthatták a tüzérségi csapásokat.
©
Francia katonák és tisztek. A csata körülményei mindkét fél számára pokoliak voltak, de a franciák oldalán némi emberfölény állt, valamint Pétain admirális rotációs rendszere, amelynek köszönhetően rövidebb frontszolgálat után volt lehetőségük kipihenni a harcokat. Ez sokat segített a morál fenntartásában, míg a németek hónapokig gubbasztottak a lövészárkokban.
©
Francia katonák. A német támadást vezető von Falkenhayn vezérkari főnök abban bízott, hogy a hadművelettel ellentámadásra kényszeríti ellenfelét, és ekkor olyan veszteségeket okozhat nekik, amitől összeomlik a francia hadsereg az egész fronton. Számítása nem jött be, mert alaposan túlbecsülte a német fegyverzet képességeit.
©
Német katonák támadás előtt. Az I. világháborúra jellemző lövészárok-hadviselésben a támadások úgy történtek, hogy előbb tüzérségi előkészítéssel megpróbálták megsemmisíteni a védőket, majd nyílt rohammal bevenni állásaikat. A rettentő véráldozatot elsősorban az okozta, hogy a jól beásott lövészek egészen jól bírták az ágyútüzet, a rohamozó katonák viszont könnyű prédái voltak a géppuskásoknak.
©
Francia katonák a támadás alatt. Volt olyan roham, amelynek előkészítéseként 850 ezer ágyúlövedékkel szórták meg a német védőket.
©
Francia katonák pakolnak ki teherautóikból a harctéren. A csaknem egy évig tartó verduni ütközet második szakaszában zajlott a szintén nagyszabású somme-i csata. A német számítás szerint ennek túl kellett volna terhelnie a franciákat. A logisztika azonban kiállta a próbát, és sikerült a csapatokat úgy mozgatni, hogy mindkét helyszínen tarthassák a frontot.
©
Amerikai katonák a német vonalaknál. Falkenhayn leginkább szupernehéz, hajóágyú méretű lövegeiben bízva vágott bele a támadásba - ezeknek kellett volna letarolni az ellentámadó franciákat. Ám hamar kiderült, hogy a hatalmas ágyúk nehezen mozgathatók a nehéz terepen, így sokszor nem tudtak időben támogatást nyújtani, ugyanakkor ki voltak téve az ellencsapásnak, valamint légitámadásoknak is.
©
Verdun városa. A csatatéren száz négyzetkilométert fedtek be a kráterek. Ezeket ma már erdő fedi, ám az erdészek a mai napig találnak temetetlen emberi maradványokat. A terület veszélyes is a fel nem robbant gránátok ezrei miatt, amelyek száz éve szunnyadnak a földben.
©

Kövessenek minket a Facebookon is!

hvg.hu Nagyítás

Háborúk és menekültek az év képein 1 rész

Év végi összeállításunk első részének képein a Charlie Hebdo szerkesztőségét ért támadástól az ukrajnai háborús válságon át menekült áradatig megjelennek a fontosabb események. Ám emellett jóval békésebb felvételeket is láthatnak.

Neuberger Eszter - Stiller Ákos Nagyítás

Kárpátalja: háború a mindennapokért

Csütörtökön sikerült tető alá hozni a fegyverszünetet Ukrajna és az oroszok által támogatott szakadárok között, kérdés, hogy az egyezmény pontjait mennyire sikerül betartatni a felekkel. Miközben a nemzetközi tárgyalások zajlottak, a hvg.hu munkatársai a Magyar Református Szeretetszolgálat segélyszállítmányát kísérve Kárpátalján jártak, ahol azt tapasztalták, hogy a lakosság értelmetlen háborúként éli meg a kelet-ukrajnai harcokat, a gazdaság csődközelben, a közigazgatás pedig romokban.

hvg.hu Nagyítás

Amikor Putyin háborúzik: Csecsenföld – Nagyítás-fotógaléria

15 éve csecsen terroristák váratlan dagesztáni támadásai váltották ki a második csecsen háborút, ami kapóra jött a Vlagyimir Putyinnak - népszerűsége a könnyen megnyerhető háborúnak köszönhetően soha nem látott magasságokba emelkedett. A mindkét oldal kegyetlenségének, az éhezésnek és a téli hidegnek egyetlen nagy vesztese volt: a civil lakosság.

hvg.hu Nagyítás

Világháborúk túlélői Budapesten

100 éves budapesti épületekre, a házak megkapó részleteire, és az ott élők történeteire fókuszál a Budapest100 nevű civil esemény, április 8-án pedig kiállítás nyílt Minden ház érdekes! címmel, amely a projekt elmúlt öt évének legjobb fotóit és legérdekesebb pillanatait mutatja be. A fotókiállítást, amely a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban látható, az ötlettől az építésig a BME Építészklub, a Szellemkép Szabadiskola és a Budapest100 önkéntesei valósították meg. 2015-ben azok a lakóházak is csatlakoztak a programhoz, amelyeknek építése kötődik az 1911 és 1914 közötti időszakhoz. Galériánkba a projekt során készült fotókból válogattunk.