Magyar mindennapok Kárpátalján
A Kárpátaljai Református Egyházkerülethez tartozó Beregszászon és környékén – a szinte kizárólag magyarok lakta Asztélyon, Beregardón, Bulcsúban, Dédán, Kígyóson, Macsolán és Makkosjánosin – nagyjából 350-400 gyermek él a létminimumon vagy alatta. A kelet-ukrajnai fegyveres válság nyomán kialakult gazdasági krízis komoly mindennapi gondokat okoz a magyar határon élőknek is.
A nélkülöző kiskorúak nemcsak kirándulásból vagy játékokból, hanem sokszor alapvető tisztálkodószerekből, élelmiszerekből, meleg ruházatból is hiányt szenvednek. A nehéz sorsú gyermekeket a magyarországi egyházak és a magyar állam is többféle – például gyermeküdültetési, otthonteremtési, étkeztetési – programmal, a határon túli magyar egyházakat, az iskolákat, az árvaellátó intézményeket és a kórházakat pedig élelmiszer-, ruha- és pénzadományokkal segíti. A nemcsak tartóssá vált, hanem egyre inkább fokozódó válság ellensúlyozására azonban mindez egyelőre nem bizonyult elégnek.
Az otthon melege több szempontból sem magától értetődő Kárpátalján. Sok családnak nincs anyagi fedezete, hogy a gázt a házába vezettesse. Mások a gázárak folyamatos emelkedése miatt kénytelenek inkább fával, rőzsével fűteni.
Tűzifaprogramja keretében télen az egyház tüzelőt biztosít a rászorulóknak, de számos családnak nemcsak a gáz, hanem a víz- és a villanyszámla kifizetése is komoly gondot okoz hónapról hónapra.
A gyerekek sokszor csak az egyik szülőjükkel vagy a nagyszüleikkel, távolabbi rokonaikkal élnek együtt és nő azoknak a gyerekeknek a száma is, akiket egyszerűen a sorsukra hagynak. A szülők jelentős része külföldön áll munkába, mert csak így tud elég pénzt keresni, hogy eltartsa, taníttassa a gyerekeit. Évek óta teljes a kihasználtsága az árvaellátó intézményeknek és a gyermekeiket egyedül nevelő fiatal édesanyák támogatására magánadományokból fenntartott, 19 szobás anyaotthonnak is, ahol a bentlakók nemegyszer családon belüli erőszak áldozatai. A Kárpátaljai Református Egyház az egyedül élő idősek mellett a legnehezebb sorsú, valamint a sokgyermekes családokat is rendszeresen „szponzorálja” e célra létrehozott programja keretében.
Az önellátó családok a legkevésbé kiszolgáltatottak, az ilyen háztartásokban biztosított a táplálóbb, változatosabb étrend is. Az állatok, háztáji jószágok gondozását, etetését azonban mára már kevesen engedhetik meg maguknak. Sok családban csak ünnepi alkalmakkor kerül az asztalra hús.
Az ünnepek pedig fontosak, csakúgy, mint a kárpátaljai református gyülekezet és a magyarság megtartó ereje. Az ukrán határ mentén élő magyarok nemcsak vallják, hogy „nyelvében él a nemzet”, hanem ezért, mint identitásuk legfontosabb alapkövéért nap nap után tesznek is. A kárpátaljai falvakban magyarul beszélnek otthon, magyarul zajlik az általános iskolai oktatás, őrzik és ápolják a magyar hagyományokat. Minden faluban évente rendeznek hagyományőrző és falunapokat, Beregszászon pedig a magyar lakosság megtartása érdekében hagyománnyá vált a Hazaváró Fesztivál. Hasonlóan fontos megtartó erőt jelent az itt élő családok számára a magyar református gyülekezet. Nemcsak az istentiszteletek, hanem – a nehézségek ellenére – az összetartozás minden ünnepi és hétköznapi eseménye segít az itt élőknek megőrizni identitásukat, tartásukat, hitüket és tenni akarásukat.
