Magyarországon az UTA elődszervezete, a Magyar Szőrmeellenes Liga éveken át tárta fel a prémtenyésztés visszásságait. Sajnos hatósági oldalról, ahogy évtizedeken át, ma sincs pontos, nyilvános adat a tenyésztőkről, a telepekről és a préméért tartott csincsillák számáról — miközben a hazai iparág korábban világelsőként hivatkozott önmagára.
A szőrmeipar súlyos állatjóléti, közegészségügyi, környezetvédelmi és zoonózis-kockázatokat hordoz, miközben gazdasági jelentősége folyamatosan csökken egy gazdasági elemzés szerint. Oroszország maradt az egyik utolsó nagyobb felvevőpiac, miközben a vásárlók világszerte és a divatipar már rég elfordultak a valódi prémtől. Különösen nyugtalanító ezért a POLITICO brüsszeli beszámolója, amely szerint a Nemzetközi Szőrmeszövetség uniós lobbitevékenységét olyan liechtensteini pénzügyi struktúrán keresztül finanszírozták, ahol orosz prémaukciókból származó bevételek is megjelentek. Várhelyi Olivér vajon megengedheti-e, hogy a prémtenyésztés betiltását akár közvetve is az orosz érdekekhez köthető szőrmeipari lobbi befolyásolja?
Magyarország 2020-ban éppen zoonózis-kockázati és állatjóléti okokból tiltotta be részlegesen a húsevő prémes állatok tenyésztését, a csincsillák azonban kimaradtak. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság szerint a prémfarmok súlyos jóléti problémái a jelenlegi rendszerekben nem előzhetők meg és érdemben nem enyhíthetők, ami gyakorlatilag a tilalom szükségességét támasztja alá. Ennek ellenére Várhelyi Olivér egészségügyi és állatjóléti biztosként mindeddig nem vette figyelembe ezeket a tudományos következtetéseket.
Az EU-ban mára 24 tagállam vezetett be részleges vagy teljes prémtenyésztési tilalmat. A már elfogadott nemzeti intézkedések alapján 2028-ra várhatóan mindössze öt tagállam maradna, ahol még folytatódhatna a prémtenyésztés. Ebben a helyzetben Várhelyi Olivér egészségügyi és állatjóléti biztosként továbbra sem állt ki az uniós tilalom mellett. Sőt, 2025-ben az UTA képviselőjének személyesen is azt mondta: nem kívánja betiltani ezeket a farmokat.
A prémtenyésztés uniós betiltása ma már nemcsak állatjóléti és közegészségügyi kérdés, hanem gazdasági realitás is. Egyre több adat mutatja, hogy az ágazat társadalmi, környezeti és közegészségügyi terhei messze meghaladják tényleges gazdasági hasznát. Ebben a helyzetben az Európai Bizottságnak a tudományos bizonyítékokra, az uniós polgárok akaratára és a közérdekre kell alapoznia döntését. A Fur Free Europe kezdeményezés követelése világos: Európának nincs szüksége arra, hogy vadállatokat tartsanak ketrecekben prémért.
Una Terra Alapítvány – szőrmementes kampányoldal:
https://unaterra.hu/szormementes-ovezet/
Gazdasági háttértanulmány a prémtenyésztés és szőrmeipar uniós hatásairól:
https://cdn.sanity.io/files/h7z69sg4/production/e7ce228a0fa4531372162390643cb44c99827133.pdf
Faunalytics összefoglaló az EFSA prémtenyésztéssel kapcsolatos megállapításairól:
https://faunalytics.org/e-u-scientific-body-finds-fur-farming-incompatible-with-animal-welfare/
Ezt a cikket nem a hvg.hu szerkesztősége készítette. Bővebben a PR cikkről itt olvashat: (link)
