Egy márciusi felmérés szerint csaknem két és fél millióra tehető azoknak a felnőtteknek a száma Magyarországon, akiket érdekelnek az élvonalbeli labdarúgó-bajnokság történései.
Az ezer főt érintő, országosan reprezentatív közvélemény-kutatás alapján a futball továbbra is férfi sportágnak számít, mivel noha az érdeklődők aránya a nők esetében sem tekinthető alacsonynak (22 százalék), lényegesen elmarad a férfiakra jellemző szinttől (44 százalék). Ezzel együtt a megkérdezett férfiaknak csupán nyolc százaléka nyilatkozott úgy, hogy mindig megnézi az élvonalbeli találkozókat a tévében, esetleg ki is megy rájuk.
Az első osztály küzdelmei iránti érdeklődés mértéke a legfiatalabb felnőttek körében az átlagnál alacsonyabb (24 százalék), az 50 év felettieknél viszont az átlagnál magasabb (38 százalék). Az elemzés ennélfogva megállapítja, hogy a magyar társadalomban - ha jelenlegi futballállapotok minőségileg nem változnak - várhatóan tovább csökken majd az NB I eseményeinek követése.
Sportközgazdászok gyakran hivatkoznak arra, hogy a főváros élvonalbeli klubjai lényegesen nehezebb helyzetben vannak a helyi közösségek figyelmének felkeltésekor, mint a vidéki településeken működő vetélytársaik, a budapesti programok és rendezvények kínálata ugyanis jóval szélesebb. Az Alt Media felmérése igazolja ezt a felfogást, mivel a futball iránt érdeklődők aránya az átlagnál lényegesen alacsonyabb a fővárosban (21 százalék), a kisebb városokban ugyanakkor sokkal magasabb (40 százalék). Igaz, mindez számszerűen Budapesten még így is 200-250 ezer - legalább passzív - érdeklődőt jelent, ami nagyjából megfelel a második legnagyobb magyar város, Debrecen teljes népességének.
Az Alt Media Kommunikációs Kft. tanulmánya ugyanakkor rámutat, hogy csak mintegy 400 ezer ember nézi meg rendszeresen az NB I mérkőzéseit a helyszínen vagy a televízióban, ez a 18 évnél idősebb lakosság alig öt százalékát teszi ki. Ennél lényegesen nagyobb azoknak a száma, akik figyelemmel kísérik a hazai pontvadászat eredményeit, de soha nem járnak meccsekre, és a tévében is csak a legfontosabb találkozókat tekintik meg: esetükben nagyjából 1,2 millió érdeklődőről van szó. A futballnézők "alkalmi tartalékát" jelentheti a felnőtt lakosság további egytizede - azaz mintegy 800 ezer ember -, akiket saját elmondásuk szerint foglalkoztat ugyan a bajnokság, de csak futólag figyelnek oda az eredményekre. Mindez összesen a népesség 32 százalékát teszi ki, a maradék 68 százalék nem érdeklődik a honi labdarúgás iránt.
| MAGYAR FUTBALLSZURKOLÓI KÖRKÉP |
Az élvonalbeli labdarúgás iránti érdeklődés Magyarországon: A válaszadók megoszlása demográfiai, szociológiai szempontból (igen = részben vagy teljes egészében odafigyel, nem = nem érdekli): |
A kegyelmi botrány után is trükköznek a gyermekvédelemben a számokkal, hogy Orbán Viktor elmondhassa, vállalható az állami gondozás állapota. A családjukból kiszakadó gyermekek ezt először a túlzsúfolt, eszköztelen befogadóotthonokban tapasztalják meg.
A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
A Tisza Párt elnöke úgy nyilvánult meg félreérthetetlenül a Pride-ról, hogy le sem írta a rendezvény nevét.
Az indoklás szerint azért, mert nem fellebbeztek a tiltás ellen, de a szervező főváros szerint nem is kell engedély.
Mindenki azt találgatja, hogyan alakul a szombati Pride. Nemzetközi lapszemle.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A többi uniós ország megvan Orbán nélkül is, legalábbis egy bizonyos pontig.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast új adásában.
