Az új sporttörvény végérvényesen megszünteti a jelenlegi öt köztestületet, a két közalapítványt és a Nemzeti Sporttanácsot. Csak egy marad, a Magyar Olimpiai Bizottság, mely megkapja azokat a feladatokat, melyeket eddig ezek a köztestületek láttak el, valamint azokat is, melyek eddig az államnál voltak. Ez központosítja ugyan a magyar sport egészét, de a jelenlegi MOB-vezetés szerint átláthatóbb szervezeti működést és finanszírozást eredményez.

„Egyszerűen érthetetlen, hogy például az olimpiára készülő sportolók és edzők támogatására létrehozott Wesselényi Miklós Sportközalapítványt annak idején miért nem a MOB-hoz rendelték, mikor a szakmai felelősség pedig ott volt – mondta a hvg.hu-nak Molnár Zoltán, a MOB-főtitkára. – Hasonló a helyzet az idős bajnokokkal foglalkozó Mező Ferenc Sportközalapítvánnyal, vagy az olimpiai feladatokat végző Nemzeti Sportszövetséggel is.

Az 1996-os sporttörvény után az elmúlt másfél évtizedben minden feladatra legalább két szervezetet telepítettek, a működési zavarokat eggyel több szervezet létrehozásával gondolták megoldani. Ez párhuzamosságokat, presztízsharcokat, gyenge érdekérvényesítést eredményezett a hazai sportéletben, ráadásul egy átláthatatlan finanszírozási rendszer jött létre.

Átláthatatlan finanszírozás

AP

A Fidesz-kormány eddig nem az autonómiák tisztelőjének mutatkozott, mi lesz eztán a magyar sportirányítással? – kérdeztük Molnárt. „A MOB-ot ezek után se úgy képzeljük el, mint egy hatalmi bázist. Ez egy hatalmas civil szervezet 160-170 olyan taggal, akik a legjobbak a magyar sportélet adott területén. Több pénz ugyan nem lesz, de van esély arra, hogy az a kevés jobb helyen kerüljön felhasználásra. Az utóbbi időben születtek furcsa, bosszantó döntések. Néha úgy látszott, mintha a világ leggazdagabb országa lennénk, néha pedig mintha a legszegényebb, ahol a minimális dolgokra sem jut. A döntések ezentúl itt születnek a MOB-nál, és nekünk is kell elszámolnunk magunkkal.” A megnövekedett feladatok közé tartozik az utánpótlással foglalkozó, sikeres Nemzeti Sport Intézet (NSI) teljes átvétele is.

A MOB is átalakul

A MOB öt nagy feladatcsoportot határozott meg: olimpiai sportágak, nem olimpiai sportágak, szabadidősportok, fogyatékkal élők sportja és iskolán kívüli diáksport (az iskolai testnevelés a minisztérium kezében marad). Ezekbe delegálhatnak tagokat az átalakult köztestületek (ugyanis az eddigi köztestületek nem, csak a jogállásuk szűnik meg), és az adott területen működő civil szervezetek, ami az eddiginél aktívabb együttműködést feltételez.

A legfelső szervben, azaz a közgyűlésben ezek a delegáltak teljes jogú tagságot kapnak, a szakmai szervezetek vezetői pedig alelnöki pozíciót a vezetőségben. Az újjáalakított MOB-nak mind a 23 megyei önkormányzat delegálni fogja az első emberét, azonban az elnökség szabja meg az irányokat, az így kialakult egység pedig a remények szerint idővel komoly érdekképviseleti rendszert eredményez.

Molnár Zoltán és Schmidt Mária

MTI / Illyés Tibor

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság előírásainak azért meg kell felelni, ennek megfelelően az olimpiai tagozatban 87-en lesznek, a többiben pedig tízen-tízen. Nem a MOB fogja tehát kizárólagosan a magyar sportvezetés apparátusát alkotni, erre a szervezetnek jelenleg 19 tagja van, és nem is tervez komoly bővítést.

Pénzelosztás, megkésett rendszerváltás

Az új sporttörvény a sportpénzek elosztásáról a MOB-nak teljes körű döntési jogosítványt ad, még olyan pénzekről is, melyek nem közvetlenül az élsporthoz vagy az olimpiai sportokhoz kapcsolódnak. Így viszont megvan a lehetőség az egycsatornás finanszírozási rendszer kialakítására.

„Jelenleg például olyan edző is van, aki öt-hat helyről kap támogatást, és nem is feltétlenül sokat – hoz példát Molnár Zoltán. – Logikus kérdés, hogy erre miért van szükség, ha ezt megkaphatná egy összegben, egy helyről is? Ez nemcsak átláthatóbb lenne, de komoly szakmai követelményeknek is meg kellene felelni, ami a támogatás feltétele lenne.”

Az elosztásnál elsődleges szempont persze a teljesítmény. „Vannak mérhető dolgok, érmek, pontok, de az összes pénzt nem ez alapján osztjuk el, csak mintegy 40-50 százalékát. Ha egy sportág folyamatosan hozza az eredményeket, annak persze egyre több pénzt kell adni. Aki meg gyenge, annak éreznie kell, hogy ez így nem mehet tovább.” A sportvezető szerint kizárólag a számok alapján azonban nem lehet pénzt osztani, kell az intuíció és a folyamatos sportágfigyelés, hogy a szervezet pontosan tudja, mikor és hol kell beavatkozni. A tervek szerint például a komoly múlttal rendelkező sportklubok támogatása is nőni fog.

Aki folyamatosan jól teljesít, anyagilag is meg lesz becsülve

Túry Gergely

2011-ben a MOB pénzügyeiben is jelentős pozitív változás következett be, hiszen nemcsak 5,6 milliárd forint értékű feladatot vettek át az államtól, de a törvény jövőre 500 millió forintot biztosít a kibővült működésre. Tavaly ez az összeg 42 millió forint volt, mikor csak az iroda bérlése 20 milliót kóstált. „Ennek az alacsony összegnek megvolt a maga üzenete. A szponzorok, a civil szféra, a társadalom sokkal többre értékelt minket, tőlük 400-500 milliót kaptunk.”

Azért azt se feledjük el, hogy az olimpiai években mindegyik kormány kiemelt támogatást nyújt a sportnak. Az új modell próbáját igazából majd az "első békeév", a 2013-as jelentheti.

A londoni sikerekért

„Amiben már a londoni felkészülést is támogatni tudtuk, az a Gerevich-ösztöndíjrendszer átvétele a Wesselényi Közalapítványtól. Egy más elosztási rendszeren alapuló, új szabályzatot készítettünk. Emelt támogatással elitcsapatokat hoztunk létre, ahol akár már 400 ezer forint nettó juttatást kapnak a legjobb sportolók és az edzőik. Persze pluszpénzek is bekerültek, így idén 565 millió forint volt a büdzsé, ezt év végére 900 millióra szeretnénk feltornázni. Az olimpiai csapat tehát legalább most már rendben van.”

A komoly eredményekre ugyanakkor 4-5 évet még várni kell, hogy ez az új irányítási modell igazán eredményt hozzon. Molnár szerint várhatóan nem fogunk hirtelen felugrani az olimpiai éremlistán, de legalább nem fogunk jobban leszakadni, mint eddig. Molnár hozzátette, hogy panasz eddig nem volt, a pénzek időben és a megígért nagyságrendben érkeznek, ami az elmúlt években egyáltalán nem volt jellemző.

Modernebb nemzeti stadion kell

Túry Gergely

Létesítmények és az új Puskás-stadion

„A mai állapotok szerintem részben a civil érdekérvényesítés eddigi hiányának köszönhetőek. Sok esetben ötletszerűen jöttek a beruházások, amire a civil szféra próbált valahogy reagálni. A Népstadion kérdését viszont szerintem másképp kellene megközelíteni. Mivel az egy nemzeti szimbólum, nem biztos, hogy feltétlenül focistadionban kellene gondolkoznunk.” A szervezet viszont már érdemben is beszállhat a fejlesztésbe, az új sporttörvény ugyanis kimondja, hogy a MOB vagyonkezelésbe veheti a feladatai elvégzéséhez szükséges ingatlanokat, sportlétesítményeket.

„Első körben szeretnénk a tatai és dunavarsányi edzőtáborokat, valamint a Nemzeti Sportuszoda létesítményeit kezelésbe venni. Persze nem ez lesz a legelső feladatunk januárban, de minél hamarabb ki szeretnénk dolgozni egy reálisan megvalósítható fejlesztési koncepciót. Az azért nonszensz, hogy a háromszoros olimpiai bajnok vízilabdacsapat a Margitszigeten még most is fedetlen medencében edz.”

A vidék eddig sokkal nyitottabb volt a fejlesztésekre, sőt Molnár szerint Budapest sportéletét újra kell éleszteni, mert a régebbi központi szerephez képest ma egyre periférikusabb. Elég, ha csak a csapatsportokra gondolunk, és egyértelművé válik, hogy ma már nagy gond van a fővárosi bázisokkal.

Vincze Szabolcs