Annyit tudtam róla előzetesen, hogy mosonmagyaróvári lövő, negyvenöt évesen a magyar küldöttség legidősebb tagja, és hogy mindössze hat éve kezdett foglalkozni komolyabban ezzel a számmal, legjobb eredménye a 2010-es világbajnokságon elért ötödik helyezése.

MTI / Illyés Tibor

Kissé pufók ember, az alapversenyben 137 korongot lőtt, és ezzel a sikerrel a hatodik helyen került be a fináléba (hogy ez mennyit ér, mutatja, hogy a világbajnoki címvédő a kínai Li Csün a tizedik, a pekingi bajnok az amerikai Walton Eller csak a 22. helyen végzett). A finálé előtt a brit Peter Wilson 143 koronggal állt az élen, az orosz Vaszilij Moszin és a kuvaiti Fehaid Aldehani 140-140 ponttal a második, a szintén orosz Vitalij Fokejevnek 139 pontja, a svéd Hakan Dahlbynak úgy, mint Bognárnak 137 korongja volt. Mivel a döntő eredményéhez hozzáadódik az alapverseny eredménye, Bognárnak extra eredményre volt szüksége, emellett az is kellett, hogy a döntőbe jutott ellenfelek hibázzanak.

A finálé első harmadában váltakozó sikerrel versenyzett: egy tévesztéssel kezdett, viszont a folytatásban javított, és a hatodik helyen maradt. A hetedik sorozatnál újabb hibát vétett, és mivel az ellenfelek jól lőttek, a dobogó esélye egyre távolodott.

MTI / Illyés Tibor

A döntő felénél Bognárnak sikerült felkapaszkodnia az ötödik helyre, majd a hajrához érve egy korongra került az éremtől a hihetetlen szorossá vált küzdelemben. Az utolsó tíz lövés előtt a brit fölényesen vezetett, a másik öt lövő egy korongon belül volt, ám ekkor Bognár kettőt hibázott, és nem jutott dobogóra: 182 koronggal a hatodik helyen végezve, pontot szerzett az olimpián.

Bognár Richárd a magyar olimpiai csapat feltehetően legkevésbé ismert versenyzője. Nevét leginkább onnét ismerheti az olvasó, hogy a játékok előtti magazinsajtóban mindig megjelennek olyan összeállítások, aminek a sporthoz túl sok köze nincsen, de jól kitölti az újságoldalt: ki milyen gépkocsimárkát kedvel, kinek mi a kedvenc étele, van/nincs-e férje/felesége/élettársa, ki a legfiatalabb, és – itt jön Bognár Richárd –, ki a legidősebb: ő volt.

MTI / Illyés Tibor

A verseny utáni riporteri kérdésre miszerint, lesz-e folytatás az olimpia után, azt válaszolta, hogy nem.

Nem? – kérdezte hitetlenkedve a riporter, mire Bognár megint csak azt mondta, hogy nem, a nyomaték kedvéért hozzátéve: „Elég volt. Nekem annál nagyobb esemény az életemben nem történhetett, mint hogy itt lehettem, lőhettem. Elfáradtam, pihenni akarok.”

Világos beszéd. Mindezt mosolyogva, boldogan, felszabadultan. Nem vicsorítva ellenfelekre, bírókra, széljárásra és bioritmusra, hanem sikerként elfogadva azt, amit elért. Az ember valószínűleg így, pont ilyen derűvel szeretné egyszer majd összegezni az egész életét. És még annyit tett hozzá, hogy a verseny végeztével hatalmas ivászatot csap.
Stimmel.