A Nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) csütörtökön döntött a 68 orosz atléta eltiltásának ügyében, és elutasította az oroszok keresetét, miután a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) még 2015 novemberében felfüggesztette az orosz atlétikai szövetség (VFLA) tagságát.

CAS statement on rejection of Russian appeal pic.twitter.com/24gXyk6N1F

— Dan Roan (@danroan) 2016. július 21.

Az orosz tagság felfüggesztése azt jelenti, hogy az orosz atléták nem vehetnek részt nemzetközi versenyeken, így az augusztus ötödikén kezdődő riói olimpián sem.

Az oroszok nem hagyják annyiban

Az oroszok azután fordultak a Nemzetközi Sportdöntőbírósághoz, hogy IAAF tanácsa június elején megerősítette az orosz szövetség (VFLA) korábbi felfüggesztését.

Az orosz sportminiszter korruptnak nevezte a Nemzetközi Atlétikai Szövetséget (IAAF), amely elindította a doppinglavinát. Valerij Mutko az Interfax hírügynökség jelentése szerint konkrétumok említése nélkül és királyi többesben fogalmazva azt mondta a bírósági döntésre reagálva: „Átgondoljuk, milyen lépéseket kell tennünk, de a könnyűatlétika dolgát nem hagyjuk annyiban.”

A Sportbíróság döntése ellenére látunk majd orosz atlétát Rióban, rögtön kettőt is. A 800 méteres síkfutásban induló Yuliya Stepanova és a távolugró Darya Klishina ott lehetnek a játékokon, mert nem Oroszországban, hanem külföldön készültek a versenyekre, és doppingmintákat sem hazájukban szolgáltattak.

Az állam is segítette az orosz atléták doppingolását

Az orosz atléták felfüggesztésének oka a 2014-ben kirobbant doppongbotrány volt; az ARD német televíziós csatorna bemutatott egy riportot az államilag támogatott orosz doppingprogramról.

MTI / Balaton József

A riport miatt kezdett el vizsgálódni a Nemzetközi Doppingellenes Szervezet (WADA), amely a 2015 novemberében kiadott jelentésében megállapította, hogy a legjobb orosz atléták, olimpiai bajnokok éveken keresztül részt vettek egy szisztematikus doppingprogramban, amelyben nemcsak sportolók, hanem edzők, sportorvosok, a 2014-es szocsi téli olimpián a doppingteszteket elvégző moszkvai laboratórium és az ország doppingellenes ügynöksége is érintett volt.

Az oroszok a Svájci Szövetségi Bíróságnál még fellebezhetnek a mai döntés ellen, erre 30 napjuk van.

Jöhet a teljes eltiltás?

A Nemzetközi Sportdöntőbíróság mai döntése azért is fontos, mert előrevetítheti, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) a teljes orosz olimpiai csapat kitiltása mellett döntsön. A hétfőn nyilvánosságra hozott legújabb WADA-jelentés után kedden már összeült a NOB végrehajtó bizottsága, de csak abban állapodtak meg, hogy azokat az orosz sportolókat és sportvezetőket tiltják ki, akinek közük van a doppingellenes szervezet jelentésében megfogalmazottakkal.

A végső döntést hétvégére halasztotta a NOB.

A titkosszolgálat is benne volt

A WADA legfrissebb jelentése szerint az orosz sportvezetés 2010-es vancouveri téli olimpia után – ahol az orosz csapat mindössze 15 érmet szerzett – döntött a csalás mellett. A nyomozás azt is megállapította, hogy a pozitív doppingminták 2011 végén kezdtek eltünedezni az orosz doppinglaborokból, és hogy a Szocsiban megrendezett téli olimpia előtt az oroszok létrehoztak egy külön raktárat, ahol legfagyasztva tárolták a sportolók „tiszta” vizeletét. Majd a titkosszolgálat segítségével a Szocsiban felállított doppinglaborból kicsempészték a pozitív mintákat, és kicserélték az előre bekészített negatívakra.

A vádak szerint több orosz sportoló is doppinggal szerzett aranyérmet Szocsiban, és 15 orosz dobogós használhatott tiltott szereket.

Napokon belül eldőlhet, mennyi orosz sportolót tiltanak el az olimpiáról

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság végrehajtó bizottsága egyelőre mégsem határozott arról, milyen szankciókkal sújtsa az orosz olimpiai csapatot az elmúlt években folytatott, államilag irányított doppingolásért. Azt azonban világossá tette, hogy lesz büntetés, azt mérlegeli, hogy egyetlen orosz sportoló se menjen Rióba, vagy csak azokat tiltsa el, akik használták a tiltott szereket.