Mizsur András
Mizsur András
Tetszett a cikk?

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság végrehajtó bizottsága egyelőre mégsem határozott arról, milyen szankciókkal sújtsa az orosz olimpiai csapatot az elmúlt években folytatott, államilag irányított doppingolásért. Azt azonban világossá tette, hogy lesz büntetés, azt mérlegeli, hogy egyetlen orosz sportoló se menjen Rióba, vagy csak azokat tiltsa el, akik használták a tiltott szereket.

A Nemzetközi Doppingellenes Szervezet (WADA) hétfőn felszólította a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, hogy fontolja meg az orosz versenyzők kitiltását nemzetközi versenyekről, miután a szervezet közzétett egy 97 oldalas jelentést, amely a WADA állítása szerint számos bizonyítékot tartalmaz arra nézve, hogy az orosz sportolók állami irányítással és felügyelettel doppingoltak, és hogy a minták manipulációjában vastagon benne volt az orosz doppingellenes szervezet és az orosz titkosszolgálat is.

Mivel a WADA által szorgalmazott tiltás az augusztus ötödikén kezdődő riói olimpiára is kiterjedne, a NOB végrehajtó bizottsága akár arról is dönthetett volna, hogy a teljes orosz olimpiai csapat kizárásával 1984 után újra csonka olimpiát rendeznek Rióban.

Ez végül nem történt meg, a NOB mindössze arról döntött, hogy egyetlen olyan orosz sportoló vagy sportvezető sem vehet részt a riói olimpián, aki valamilyen szinten érintett a WADA-jelentésben megfogalmazottakkal. Ugyanakkor tovább keresik annak jogi lehetőségét, hogyan tudják a teljes orosz csapatot eltiltani az olimpiai részvételtől. A Marca című spanyol sportnapilap szerint a hétvégén hozhat végső döntést a NOB.

A foci-vb is bekavar

A legnagyobb kérdés továbbra is az, hogy a NOB végül meglépi-e a teljes orosz csapat kitiltását. Thomas Bachról, a NOB elnökéről tudni kell, hogy kifejezetten jó viszonyban van Vlagyimir Putyinnal, és ahogy Dan Roan, a BBC szakírója megjegyzi, korábbi nyilatkozataiban is igyekezett nyilvánvalóvá tenni, hogy nem lenne ínyére az orosz delegáció eltiltása.

Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság német elnöke a NOB és a tagszervezetek vezetőinek a doppingolás elleni küzdelemről rendezett rendkívüli ülésén Lausanne-ban 2016. június 21-én
©

Bach azért sincs könnyű helyzetben, mert Szocsi után két év múlva egy újabb jelentős sporteseménynek ad otthont Oroszország, mégpedig a 2018-as labdarúgó-világbajnokságnak. Nem véletlenül nyilatkozta korábban Bach, hogy a 2014-es téli olimpiával kapcsolatos vizsgálatnak nem lesznek következményei a riói játékokra nézve. Igaz, ez még a WADA-jelentés nyilvánosságra hozatala előtt volt, ami sokkal lesújtóbb képet festett az orosz doppinghelyzetről, mint azt várták a NOB-ban.

Nagy a nyomás a NOB-on

A BBC szakírója szerint a WADA-jelentés vízválasztó lehet a doppingellenes harcban, ugyanakkor ez a NOB történetének legsúlyosabb válsága is egyben, és a WADA nyomására Bach kénytelen lesz meghúzni az olimpiák történetében eddig példátlan lépést. Erre utalhat a NOB-vezér hétfői közleménye is, amelyben kijelentette: a szervezet nem fog visszariadni attól, hogy a legsúlyosabb büntetést rója ki az érintettekre.

De nemcsak a WADA szeretné az olimpián kívül látni az oroszokat; az amerikai és a kanadai doppingellenes szervezet, és 10 ország, köztük az Egyesült Államok, Németország, Kanada, Spanyolország Svájc és Japán olimpiai bizottsága is az oroszok eltiltásáért lobbizik a NOB-nál.

Szerelőnek álcázott ügynök csempészte ki a mintákat

A kanadai jogász, Richard McLaren vezetésével összeállított jelentés szerint a moszkvai és szocsi laborban 2011 és 2015 között legalább 643 pozitív doppingminta tűnt el. A minták meghamisítása összesen 30 sportágat, versenyzőkre lebontva pedig 139 atlétát és 117 súlyemelőt érint.

A vádak szerint több orosz sportoló is doppinggal szerzett aranyérmet Szocsiban, és 15 orosz dobogós használhatott tiltott szereket.

A BBC kémfilmbe illő részleteket közölt a WADA-jelentésből, amelyből kiderül, hogy az orosz sportvezetés 2010-es vancouveri téli olimpia után – ahol az orosz csapat összesen 15 érmet szerzett – döntött a csalás mellett. A nyomozás azt is megállapította, hogy a pozitív doppingminták 2011 végén kezdtek eltünedezni az orosz doppinglaborokból, és hogy a Szocsiban megrendezett téli olimpia előtt az oroszok létrehoztak egy külön raktárat, ahol legfagyasztva tárolták a sportolók „tiszta” vizeletét.

Itt jön a képbe az orosz titkosszolgálat; a téli olimpia alatt egy titkosszolgálati ügynök vízvezeték-szerelőnek álcázva jutott be a Szocsiban felállított doppinglaborba, és cserélte ki a pozitív mintákat a már előre bekészített negatívakra.

Már 2014-ben lehetett tudni, hogy gáz van

A WADA mostani jelentése nem előzmény nélküli; a szervezet már 2014 decemberében is vizsgálódott, miután az ARD német televíziós csatorna bemutatott egy riportot az államilag támogatott orosz doppingprogramról. Majd a vizsgálat lezárultával tavaly novemberben közzétettek egy több mint 300 oldalas anyagot, amelyben azt írták, hogy a legjobb orosz atléták, olimpiai bajnokok éveken keresztül részt vettek egy szisztematikus doppingprogramban, amelyben nemcsak sportolók, hanem edzők, sportorvosok, a 2014-es szocsi téli olimpián a doppingteszteket elvégző moszkvai laboratórium és az ország doppingellenes ügynöksége is érintett volt.

A téli olimpia záró rendezvénye Szocsiban 2014-ben
©

A WADA már akkor is javasolta az orosz versenyzők eltiltását, igaz, akkor még csak az atlétákra vonatkozott volna az intézkedés.

A WADA egyúttal megvonta az orosz doppinglabor engedélyét, és a „nem megfelelő” doppingellenes rendszerrel rendelkező országok közé sorolta Oroszországot. A megbukott laboratórium vezetője, Grigorij Rodcsenkov pedig beismerte, hogy szándékosan semmisítettek meg több mint 1400 mintát.

Lecsaptak az orosz atlétákra

A WADA jelentésével párhuzamosan a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) is lépett, és a 2014-es botrány miatt felfüggesztette az orosz atlétikai szövetség (VFLA) tagságát, ami azt jelenti, hogy az orosz atléták nem vehetnek részt nemzetközi versenyeken, így az alig három hét múlva kezdődő riói olimpián sem. Az IAAF tanácsa június elején megerősítette az orosz szövetség (VFLA) felfüggesztését, pedig az orosz sportvezetés nagyon fogadkozott, hogy szigorítani fognak, de ez sem győzte meg a szövetséget. Az ügynek azonban még nincs vége, mert az oroszok bírósághoz fordultak, csütörtökön várható ítélet.

Ezzel egy időben az orosz doppinghatóság eltiltott öt atlétát, köztük a Chicago Maratonon ezüst- és bronzérmet szerzett Marija Konovalovát.

A titkosszolgálat is benne volt

Az egyre dagadó orosz doppingbotrány újabb fejezetét a The New York Times írta meg idén májusban. A lap egy cikket közölt, amelyben az előbb említett Grigorij Rodcsenkov, az olimpia idején az orosz doppingellenőrző labor vezetője beszélt az állami irányítással működő orosz doppinggépezetről.

Az orvos nemcsak azt állította, hogy állami felügyelettel és segítséggel doppingoltak orosz élsportolók, hanem hogy az orosz titkosszolgálat is nyakig benne volt a csalássorozatban. Rodcsenkov a lapnak azt mondta, a téli olimpia alatt a titkosszolgálat emberei és doppingellenes szakemberek titokban felbontották a vizeletmintákat tartalmazó rongálásbiztos tégelyeket, és kicserélték a doppingos mintákat a hónapokkal korábban gyűjtött tiszta vizeletre, majd megsemmisítették a terhelő bizonyítékokat.

Laborpara Rióban?

Az orosz doppingbotrány eszkalálódásával párhuzamosan egyre több hírt lehetett olvasni, hogy a WADA doppinglaborokat függeszt fel a világ különböző pontjain. Június végén pont a riói labor engedélyét függesztette fel a WADA, mert az nem felelt meg bizonyos szabványoknak. Ugyanezt a labort a 2014-es labdarúgó-világbajnokság idején is felfüggesztették, de tavaly márciusban visszakapta engedélyét.

Nem sokkal a riói labor felfüggesztése után újabb labor került a WADA célkeresztjébe, ezúttal a kazahsztáni Almatiban található doppinglabor mondhatott búcsút működési engedélyének. A kazah és a riói labor bezárása már a sokadik hasonló eset volt idén; korábban a kínai, portugál, spanyol és dél-afrikai doppinglabort is bezáratta a nemzetközi szervezet.

Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport vezetője elmondta, ezeket a laborokat nem az oroszoknál látott visszaélések miatt függesztette fel a WADA. Erre utal az is, hogy a négy hónapos felfüggesztés kifejezetten enyhe szankciónak számít ezen a területen.

Közel 7000 mintát kell megvizsgálni

A riói laborról elmondta, az olimpia szempontjából az lenne a legjobb, ha a versenyek kezdetéig sikerülne felfejleszteni az ottani labort. Ez elsősorban humán erőforrást igényel, mert a riói labor technikailag jól felszerelt, de a személyzet még tapasztalatlan, amiből adódhatnak mérési pontatlanságok. A megfelelő szakemberek toborzása már folyamatban van, tette hozzá a MANCS vezetője.

A riói labor beindítására azért is lenne nagy szükség, mert a legközelebbi megfelelően felszerelt labor (pl. Lausanne) több ezer kilométerre van Brazíliától, és a játékok alatt kb. 6500-6800 mintát kell bevizsgálnia egy doppinglabornak, arról nem is beszélve, hogy a szállítás közben a minták megfelelő hűtését is biztosítani kell. További nehézséget jelent, hogy a negatív minták esetében 24, míg a pozitív mintáknál 48 órán belül kell elvégezni az analízist, magyarázta Tiszeker.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Közel félmilliárdba került eddig a Türk Tanács budapesti irodája

Közel félmilliárdba került eddig a Türk Tanács budapesti irodája

Ónos esővel és nagy köddel indul a hét

Ónos esővel és nagy köddel indul a hét

Piacra dobják az olaszok a 2,1 millió forintos elektromos miniautót

Piacra dobják az olaszok a 2,1 millió forintos elektromos miniautót