Végső visszaszámlálás – Ezen a foci-Eb-n nehéz lesz csak a játékra figyelni

Egy drón a stadion fölé repül, majd a nézőtér egyik szektorába zuhan, ahol láthatatlan és szagtalan, alattomosan mérgező szaringázt bocsát ki, a halálos áldozatok száma 180 fő. A szurkolói zónában a mérkőzést kivetítőn követő ezrek közé vegyült terroristák tüzet nyitnak a tömegre, és felrobbantják a mellényükbe rejtett pokolgépet, amivel száznál is több emberrel végeznek. Csak két szimulált támadás abból a legalább háromtucatnyiból, amit az utóbbi hónapokban modelleztek a francia biztonsági erők a június 10-én kezdődő labdarúgó-Európa-bajnokságnak (Eb) otthont adó kilenc városban és azok tíz stadionjában. A csapatok és a nézők épségére európai sporteseményen eddig példátlan méretű hadsereg ügyel majd: 42 ezer rendőr, 30 ezer csendőr, 5 ezer tűzoltó, aknakereső és tűzszerész, 10 ezer katona és 13 ezer, magáncégektől szerződtetett biztonsági őr. A híradások pedig – zaklatott korunkhoz igazodva – nemcsak arról szólnak, hogy melyik sztárjátékostól milyen kunsztokat lehet várni a zöld gyepen, hanem azt is latolgatják, hogy mindenki épségben eljut-e a meccsre, majd onnan haza, s mit lehet még tenni a csapatok és a szurkolók biztonságáért.

Az egy hónapig tartó torna az Eb-k történetében most először 24 nemzeti válogatottal zajlik, az 51 mérkőzést a stadionokban 2,5 millióan, a 2006-os németországi világbajnokság óta divatba jött szurkolói zónákban további 7-8 millióan követik majd figyelemmel. Amikor Franciaország 2010-ben – Olaszországot és Törökországot megelőzve – elnyerte a rendezés jogát, még valódi futballfiesztára készült, és arra, hogy 1984 után másodszor is otthon tarthatja a trófeát. Most azonban már nemcsak az a kérdés, hogy a start előtt a fogadóirodáknál is legesélyesebbnek tartott Kékek – akik 1998-ban világbajnokok is házigazdaként lettek – diadalt aratnak-e, hanem hogy sikerül-e garantálni a nyári olimpia és a labdarúgó-vébé utáni legnépszerűbb esemény zavartalanságát.

Franciaország, illetve Párizs ugyanis az iszlamista terroristák célpontjává vált. Tavaly januárban a Mohamed prófétát kigúnyoló Charlie Hebdo szatirikus lap szerkesztőségében gyilkoltak, 2015. november 13-án pedig a főváros öt helyszínén egy öngyilkos kommandó összesen 130 emberrel végzett. Pokolgépeikkel a merénylők célba vették a francia–német barátságos mérkőzésnek otthont adó Stade de France stadiont is – ahol július 10-én az Eb döntőjét tartják –, de nem jutottak be, így kívül robbantották fel magukat. Az idén márciusban Brüsszelben is azért hajtották végre a merényletet, mert a hatóságok őrizetbe vették a párizsi akció szervezőjeként is ismert Salah Abdeslamot: a magát idő előtt aktivizáló sejt eredeti célja az idén nyári labdarúgó-Eb volt. Legalábbis ezt vallotta a magát végül fel nem robbantó harmadik brüsszeli repülőtéri merénylő, Mohamed Abrini, akit áprilisban fogtak el.

Kiütött középpályás

Még nem tudni, melyik válogatott emeli magasba az Európa-bajnoki (Eb-) trófeát július 10-én, de az már biztos, hogy az esemény legnagyobb vesztese Michel Platini. Úgy volt, hogy a torna alatt a francia válogatottat csapatkapitányként az 1984-es, hazai rendezésű Eb-n diadalra vezető – öt mérkőzésen kilenc gólt szerző – legendás középpályás nemcsak a 61. születésnapját ünnepli, hanem az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) elnökeként a dicsfényben is fürdik. Az ő nevéhez kötődik a résztvevők számának 16-ról 24-re emelése, aminek Magyarország is köszönheti, hogy 44 évi kihagyás után ott lehet a kontinensviadalon. Ahogy Platini ötlete volt az is, hogy a 2020-as Eb-t – az először 1960-ban tartott esemény 60. évfordulóján – már ne egy ország rendezze, hanem 13 város. A 2014-ben kiválasztott helyszínek között ott van Budapest is, a most építeni kezdett új Puskás Stadionnal. AFP / Fabrice Coffrini Platini azonban már annak is örülhet, ha nézőként ott lehet, mert a lausanne-i székhelyű Nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) május elején nem törölte el, csak hatról négy évre csökkentette az eltiltását mindennemű, labdarúgással kapcsolatos tevékenységtől. A háromszoros aranylabdás futballsztárból lett sportvezető a döntést igazságtalannak minősítette, de lemondott az UEFA elnöki posztjáról, ahol az utódja megválasztásáig a spanyol Ángel María Villar követi. Az új elnökről a szervezet szeptember 14-ei athéni rendkívüli kongresszusán szavaznak, a posztra július 20-áig lehet jelentkezni. Platini bukását az okozta, hogy belekeveredett a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség korrupciós botrányába, ami elsodorta a FIFA elnökét, a svájci Sepp Blattert is. A francia legenda nem tudta hitelt érdemlően megmagyarázni, hogy a 2011-es FIFA-elnökválasztás előtt miért utalt át neki tanácsadói munkájáért, egy szóbeli megállapodásra hivatkozva, 2 millió svájci frankot Blatter, akinek általános vélemény szerint az utóda lehetett volna. Ahogy az is rejtélyes, hogy Platini a 2022-es labdarúgó-világbajnokság rendezési jogának odaítéléséről tartott szavazáson miért állt végül az állítólag kenőpénzzel nyertes Katar mellé, miközben korábban nyíltan az USA pályázatát támogatta.

Ha igaz a színházi aranyszabály, akkor az előadás – maga az Eb – sikeres lesz, a főpróba ugyanis botrányosra sikeredett. A biztonsági intézkedések éles tesztjének tekintett május 21-ei francia kupadöntőn ugyanis szinte minden rosszul sült el. A Stade de France köré vont többszörös gyűrűn nehézkes volt az átjutás, a feltorlódott tömegben feszültség alakult ki, a stadionon belüli hiányos feliratok miatt pedig ezrek bolyongtak a helyüket keresve. A két ősi ellenség, a Paris Saint-Germain és az Olympique de Marseille szurkolói a tüzetes átvizsgálás ellenére petárdákat és füstbombákat tudtak a nézőtérre csempészni, amikkel átmenetileg a rendezőket próbára tevő káoszt okoztak. A történteket látva a Francia és az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA), valamint Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter is a tapasztalatok levonását és a hibák kiszűrését ígérte. Felmerült például, hogy jó döntés volt-e a tavaly novemberi terrortámadási kísérlet után a 80 ezres stadion 26 beléptetési pontját négyre szűkíteni. A sok biztonsági gyakorlatot látva tapasztalatot jelent a franciák számára az is, hogy az angol Premier League utolsó fordulójában a Manchester United és a Bournemouth mérkőzését el kellett halasztani, mert az Old Trafford stadion egyik mellékhelyiségében csőbombát találtak. Mint kiderült, az ártalmatlan eszközt egy magáncég véletlenül hagyta hátra, amikor bombakereső kutyákat tesztelt.

A francia parlament május közepén újabb 60 napra meghosszabbította a tavaly novemberben elrendelt szükségállapotot. Ez megengedi, hogy a hatóságok előzetes bírói jóváhagyás nélkül házkutatásokat tartsanak. Erre eddig több mint 3500 alkalommal került sor, zömmel a szükségállapot első három hónapjában. A rendkívüli felhatalmazás alapján házi őrizetben tartottak száma 69 fő, ehhez szintén nem kell előre bírói engedélyt kérni. A szükségállapot meghosszabbítását nemcsak a labdarúgó-Eb indokolja, mert július 2–24. között rendezik a világ leghíresebb kerékpáros-körversenyét, a Tour de France-t is. A 3500 kilométer hosszú táv biztonságának garantálása még nagyobb kihívás, és a kivezényelt 23 ezer rendőr és csendőr – valamint az első alkalommal feltűnő kommandósok – ellenére a szervezők szerint százszázalékosan nem is megoldható. Intő példaként ebben az esetben a 2013-as bostoni maratoni futóverseny céljánál egy csecsen származású testvérpár által végrehajtott, 3 ember halálát és 264 sebesülését okozó bombamerénylet áll.

A francia városok és különösen Párizs utcáin szolgálatot teljesítő biztonsági erők az érdekképviseleteik szerint már most is túlterheltek, és a stadionok ellenőrzésén kívül rájuk vár a szurkolói zónákba beengedés felügyelete is. Ez utóbbiak egyike az Eiffel-toronytól az École militaire katonai akadémiáig húzódó Mars-mezőn akár 100 ezer ember átvizsgálását is jelentheti. Ha mindez nem lenne elég, meg kell küzdeniük az utóbbi hetekben egyre terjedő sztrájkok és tüntetések túlkapásaival is. A munkaerőpiaci szabályok lazítását, illetve a 35 órás munkahét szigorának oldását kezdeményező kormányzati reformok ellen ugyanis nemcsak utcai demonstrációkkal tiltakoznak, de több olajfinomító előtt blokádot emeltek, ami országszerte üzemanyag-ellátási zavarokat okozott (HVG, 2016. május 26.).

Rá is játszanak a szakszervezetek az Eb fontosságára, és azzal fenyegetőznek, hogy nem riadnak vissza az esemény megbénításától sem. Franciaországban is harciasak a taxisok, akik kilátásba helyezték, hogy a futballtorna idejére sztrájkot hirdetnek, ha a kormány nem teljesíti az ott is ellenségnek tekintett Uber megregulázására vonatkozó követeléseiket. De nemrég munkabeszüntetéssel fitogtatták erejüket a vasutasok és a légi irányítók is. A CGT szakszervezet és radikális diákcsoportok pedig országos sztrájkra szólítottak fel június 14-ére, ami az első forduló napja az F csoportban, ahol Bordeaux-ban Ausztria–Magyarország-, majd Saint-Étienne-ben Portugália–Izland-mérkőzést rendeznek.