Milák Kristófra várva – hol tart a magyar sikersport öt hónappal az olimpia előtt?
Már fél év sincs hátra a párizsi olimpiáig, amelyre mostanáig tizenhat medencés úszó és három váltó szerzett kvótát. A dohai világbajnokság nem mutatta meg a valós erőviszonyokat, ezért összeszedtük, kik vívhatják még ki az indulás jogát, kitől várhatóak a legjobb eredmények.
„Lehet jó statisztikákat gyártani, és lehet a földön is járni” – nyilatkozta Sós Csaba, a magyar medencés úszóválogatott szövetségi kapitánya februárban azután, hogy véget ért a dohai vizes világbajnokság, amelyen a csapata egy bronzéremmel és 15 döntős helyezéssel zárt. Ezzel szemben a hat hónappal ezelőtti, fukuokai vb-n volt ugyan egy aranyérem – 200 méteres hátúszásban, Kós Hubertnek köszönhetően –, de összesen csak heten döntőzhettek.
Fontos különbség ugyanakkor, hogy a dohai versenyt a furcsa időzítése miatt (hat hónappal az előző vb után, és hattal az olimpia előtt rendezték meg, ez még a koronavírus-járvány miatt alakult így) sok nagy név kihagyta, a 22 tavalyi egyéni aranyérmes közül is csak hét nevezett rá. Így aztán azoknak, akik elindultak, hajszálnyival nagyobb esélyük volt jó eredményt elérni.
Az is tény azonban, hogy a megszokottnál most kisebb volt a magyar csapat: a szövetségi kapitány az egyetlen kivételt jelentő Holló Balázson kívül csak olyanokat nevezett az egyéni számokra, akik már megúszták a párizsi induláshoz szükséges szintidőt, a többiek – néhány, a váltókban érdekelt úszó kivételével, akik csak néhány napra utaztak ki – nem szakították meg emiatt a felkészülésüket.
Pozitívum még, hogy nem tört meg a hagyomány, legalább egy magyarnak most is sikerült dobogóra állnia, mint a vb-k 1973 óta íródó történetében mindig. Ez nem kis dolog: rajtuk kívül csak két másik ország, az Egyesült Államok és Németország úszóinak sikerült. Másrészt azonban 2007 után ismét arany nélkül maradt a medencés csapat.
Hogy félig tele van-e a pohár, vagy félig üres, attól függ, honnan nézzük. Sós – amikor a verseny után a Nemzeti Sportnak nyilatkozott – erre a kérdésre úgy válaszolt: nem elégedetlen az eredményekkel, hiszen a három legjobb magyar, Milák Kristóf, Kós Hubert és Kovács Benedek nem volt ott Dohában.
A kapitánynak előzetesen nem voltak érmes reményei, hiszen Milákról és Kósról tudható volt, hogy nem indul (Kovács pedig az edzőtáborban sérült meg.) Ebből a szempontból örömteli Németh Nándor bronza 100 méter gyorson. A résztvevők közül a férfiaknál Németh mellett Márton Richárdot emelte ki a kapitány, mint aki megfelelt az elvárásoknak – 200 pillangón 6. lett –, a nők közül pedig Pádár Nikolettet, Késely Ajnát, Molnár Dórát és Szabó-Feltóthy Esztert. Utóbbi a 4. helyet csípte meg 200 háton.
Nem lehet elégedett azonban a váltók szereplésével. A vb előtt arról beszélt, hogy mind a hétnek van esélye kijutni Párizsba, de végül csak három lehet majd ott: a 4×-as férfi, valamint a 4×-as és 4×-as női gyorsváltó. „Továbbra is tartom, hogy mindegyik váltónak reális esélye volt a kvóta megszerzésére, és ehhez még csak nem is repülőrajt kellett volna, hiszen azzal a számításoknál nem is kalkuláltam, pusztán az, hogy mindenki megússza az egyéni csúcsát. Ez nem jött össze. Ebben nyilván közrejátszott az is, hogy szinte mindenki edzésből érkezett Dohába, s ezt az is mutatja, hogy egyetlen világcsúcs született, és a váltók többsége a fukuokai vébén megúszott idejével szerzett kvalifikációt” – mondta a Nemzeti Sportnak.
A legkellemetlenebb az, hogy a 4×-as férfi váltó sem indulhat az olimpián. 2022-ben az akkor még Milák Kristóffal kiálló egység Európa-bajnok lett, a tavalyi vb-n, nélküle, a 15. helyen végzett. A párizsi részvételhez az kellett volna, hogy javítson, vagy ne előzzék meg egynél többen, de végül Dohában két jobb időeredmény is született.
Párizsra fordulva
A három váltón kívül mostanáig 16 úszó szerzett kvótát, közülük ketten – Rasovszky Kristóf és Betlehem Dávid – azonban elsősorban nyíltvízi úszók. Sós most arra számít, hogy mivel a medencés versenyeket a nyíltvíziek előtt tartják majd, a két fiú elengedi az előbbieket.
A kvalifikációs időszak tavaly márciusban kezdődött, és június 23-ig tart, a kvótaszerzés menete pedig megváltozott a korábbiakhoz képest. Ki lehet jutni
- automatikusan úgy, hogy az úszó eléri az olimpiai kvalifikációs időt (korábban ez volt az A-szint),
- váltóval, extra versenyzőként,
- univerzalitás kvótával, vagy
- olimpiai mérlegelési idővel (korábbi B-szint).
Az új szabályok értelmében a magyar versenyzőknek egyéni számban csak úgy van esélyük az olimpiai részvételre, ha megússzák az A-szintet, vagy váltó tagjaként nevezik be őket. (Erről itt olvashat.)
A pandémia miatt 2021-re halasztott tokiói játékokon egyéniben 10 nő és 15 férfi vett részt, a váltókba beszállókkal együtt pedig 22 fős volt az úszók küldöttsége. Az egyéni kvótások jelenleg 16-an vannak, ehhez jön még a három váltó, amely Sós szavai szerint így befolyásolja a létszámot: „Egy-egy váltó négy embert takar, de két-két olyan úszót is nevezhetünk, akinek semmilyen szintje nincs, a feltétel az, hogy ők ússzanak is Párizsban. Vagyis ez hat plusz embert jelent, de a gyakorlatban nem feltétlenül ennyit, már csak azért sem, mert a férfi négyszer százas és a női négyszer kétszázas gyorsváltó döntőesélyes, s oda A-szintesek kellenek, olyanok is alkotják majd jellemzően a csapatot. Sokszor elmondtam már, értem és megértem, ha valakinek az olimpiai részvétel a célja, ám azzal, hogy minél többen utazunk ki, még nem megyünk messzire. Másként: a létszámot növelheti a szabály, de a sikert nem befolyásolja”.
Nem tudta még megúszni a szintet többek között az év végén visszavonuló Kapás Boglárka, Rio bronzérmese, világ- és sokszoros Európa-bajnok, aki Dohában 5. lett 400 vegyesen. És nem lehet még biztos az indulásban Mihályvári-Farkas Viktória sem, aki Tokióban ugyanezen a számon a 6. helyen végzett., a 2022-es Eb-n pedig győzött.
De nem csak Mihályvári-Farkas vegyes szintideje hiányzik: még egyetlen vegyes számban sincs kvóta, pedig a közelmúltban ezen a téren erős volt a magyar csapat, elég csak Hosszú Katinkára, Cseh Lászlóra vagy Verrasztó Dávidra gondolni. Erről azt mondta Sós a sportlapnak: mellen sincsenek klasszisaink már évek óta. „Ilyen van, ilyen előfordul, hiába akarjuk mi, ha nem találunk olyan tehetséget, aki vegyesen jó, akkor nincs, nem lesz, nem lehet vegyes úszónk.”
Építkezés
Amikor két éve, a budapesti vb-n két aranyérmet és két negyedik helyezést ért el az úszócsapat, Selmeci Attila, a szövetség szakmai alelnöke azt mondta lapunknak: az alapvető elvárásoknak megfeleltek, nem tudtak csodát produkálni, de hozták a kötelezőt. „Szembejött a valóság. Lehet ugyan álmodozni, de tudomásul kell venni, hogy jelen pillanatban ez a realitás.” Aztán hozzátette, hogy a szövetségnek nagyon oda kell figyelnie az utánpótlás-nevelésre: „A jövő egyik legfontosabb kihívása, hogy a magyar úszósport megtalálja a tehetségeket. Át kell nézni az egész országot, el kell jutni a legkisebb klubokig, felfedezni, menedzselni a fiatalokat.”
Sós Csaba akkor már is hosszabb ideje arról beszélt, hogy generációváltás zajlik a magyar úszósportban, s amikor 2021 végén a válogatott érem nélkül tért haza az abu-dzabi rövidpályás vb-ről, egyenesen úgy fogalmazott: „a következő pedig nem lesz annyira »ütős«, mint az előző, amelyben a »szakajtószámra« voltak a világklasszisok, ami egy ilyen ország történetében ritka, és talán kétszer fordult elő az elmúlt ötven évben”.
Most, amikor felvetették neki, hogy Németh bronza sok mindent jótékonyan felfed, úgy fogalmazott: „értem, hogy sokan csak az érmeket nézik, de azért mi szépen csendben építjük a jövő úszósportját”.
Ugyanakkor a jelenlegi kvótások közül jelenleg csak Pádár Nikolett és Molnár Dóra 20 év alatti (mindketten 2006-ban születtek).
Sokismeretlenes egyenlet
A tokiói olimpián egy arany- és egy ezüstérmet begyűjtő Milák Kristóf 2022 nyarán vett részt utoljára nemzetközi versenyen, azóta csak a tavaly tavaszi országos bajnokságon indult, aztán – fizikális és mentális kimerültséget említve – teljesen leállt az edzésekkel. Állításuk szerint a sportági szövetség vezetői sem tudtak vele kapcsolatba lépni, ezért a múlt ősszel különféle nyilatkozatokkal igyekeztek rábírni arra, hogy visszatérjen az úszáshoz, miközben ő egyáltalán nem szólalt meg.
Január közepén érkezett a hír, hogy már nem csak szárazföldi, de vizes tréningeken is részt vesz, előbb a Honvéd uszodájában, az utóbbi időben pedig már a Duna Arénában látták készülni. A Nemzeti Sportban jelent meg interjú Szabó Álmossal, a paralimpiai úszóválogatott edzőjével, akitől Milák segítséget kért a felkészüléséhez, amíg a trénere, Virth Balázs Dohában volt a többi tanítványával. „Amit az elmúlt egy hétben láttam, azért az nagyon meggyőző volt. Nem kímélte magát a medencében és a fő számaiban – én most úgy látom, hogy ha marad ez a munkavégzés – nagy reményekkel utazhat Párizsba” – nyilatkozta Szabó, aki azért hozzátette: nem látta, hogy az úszón súlyfelesleg lenne, de úgy vélte, pár kiló izomra még bizonyosan szüksége lesz. Később aztán az is kiderült, hogy Milák és Virth megbeszélést tartott, és elhatározták, hogy együtt készülnek tovább.
Sós Csaba már októberben arról beszélt, hogy Milák a huszonnegyedik órában van, ha jól akar szerepelni az olimpián, azonnal meg kell kezdenie az edzéseket, decemberben pedig kijelentette, hogy az úszó katasztrofális állapotban lehet. Korábbi edzője és legnagyobb sikereinek kovácsa, Selmeci Attila viszont még január elején is úgy vélekedett: ha beleáll az edzésekbe, jól sikerülhet a felkészülése. Ennek persze feltétele, hogy ne alakuljon ki semmilyen más zavaró körülmény: sérülés, betegség vagy valamilyen pszichés nehezítő tényező.
Abban ugyanakkor egyetértés látszik, hogy azt az edzettségi szintet/időeredményt nem vélhetően nem tudja majd elérni Milák, amelyre esélye lett volna, ha már korábban elkezdi a munkát.
Az úszó Tokióban a 200 pillangót több mint két másodperces előnnyel, 1:51.25-ös idővel nyerte meg, de nem volt vele elégedett. Arra számított, hogy – egyértelmű favoritként – megdönti a saját világrekordját (amellyel korábban a 23-szoros olimpiai bajnok Michael Phelps tízéves csúcsát javította meg). Végül „csak” az arany jött össze, amiben szerepe volt annak is, hogy elkésett a bemelegítésről, aztán az úszódnadrágja is elszakadt nem sokkal a rajt előtt.
A 100 méteres távon Caeleb Dressel egy gondolatnyival, 23 századmásodperccel gyorsabb volt nála, így második lett, de azzal az úszásával már jobban ki volt békülve. Jól megkergette az amerikait, kihozták egymásból a legjobbat – mondta akkor.
A revans azonban nem jött össze: Dressel a 2022-es budapesti vb-n egészségi okokra hivatkozva visszalépett a 100 pillangó középdöntőjétől, így azt is simán nyerte a magyar klasszis (50.14), 200-on pedig végre összejött neki a vágyott világcsúcsdöntés (1:50.34).
Az azóta lezajlott két vb-n az akkor már hétszeres olimpiai bajnok Dressel sem vett részt. Azután, hogy Budapestről hazautazott, nyolc hónapig nem úszott – akárcsak Milák most. Konkrétan később sem árulta el, hogy miért tartott szünetet, csupán annyit mondott, hogy szüksége volt rá, és választása sem nagyon maradt: az idők során eltemetett dolgok feltolultak benne, ezt pedig kezelnie kellett. A visszatérése nem volt zökkenőmentes, a Fukuokába utazó csapatba nem tudta beverekedni magát, nem volt elég gyors. Dohát pedig az olimpiai felkészülés miatt dobta. Az eredményei egyre javulnak, december elején az amerikai nyílt úszóbajnokságon 100 pillangón már 51.83-at úszott. Ez még nagyon messze van a tokiói világcsúcsától, de nála legalább már lehet látni, merre tart.
Milák viszont még az út elején jár, és nem tudni, mikor tér vissza a versenyzéshez. Az mindenesetre jó hír, hogy a budapesti vb óta nem lépett nagyot előre a mezőny: az akkor úszott idői mind Fukuokában, mind Dohában elegendőek lettek volna számára a győzelemhez. Igaz, az utóbbi versenyen a legnagyobb riválisok közül csak a japán Honda Tomoru indult, a többiek, például a francia Léon Marchand vagy a kanadai Josh Liendo távol maradt.
Kós Hubertnek az olimpiai felkészülésébe nem fért bele a mostani megmérettetés. Az arizonai egyetemen Michael Phepls egykori edzőjének, Bob Bowmannek az irányításával készülő sportoló az előző vb-n még ott volt, ő szerezte a magyar úszócsapat egyetlen aranyát 200 méter háton. Korábban azt nyilatkozta, hogy nagyon nehéz volt nemet mondania a versenyre, de „amikor beszéltünk Bobbal a világbajnokságról, határozottan azt mondta, hogy nem mehetek. Rá lehet hallgatni, hiszen a valaha volt legeredményesebb edző az úszósport történetében, szóval, ha ő azt mondja, hogy nem, akkor nem. Ha ő úgy hiszi, ez visz a jó irányba, akkor biztos a jó irányba haladunk!”
Kós 2022 augusztusa óta dolgozik együtt a sikergyáros trénerrel, aki úgy gondolja, hogy Párizsban is 200 háton van a legnagyobb esélye a sikerre. A legnagyobb ellenfele ott is a szám kétszeres olimpiai aranyérmese, Ryan Murphy lehet, akit Fukuokában egyszer már le tudott győzni. Várhatóan még 100 háton is elindul majd, a 200 vegyest – amelynek junior világcsúcstartója volt – azonban elengedi. Bowman korábban úgy ítélte meg, hogy ahhoz a mellúszása nem elég jó.
Úgy volt, hogy Kovács Benedek is ott lesz Dohában, de az edzőtáborban combizomsérülést szenvedett, így nem indult, inkább hazautazott regenerálódni, és folytatni az olimpiai felkészülést. Az úszó – akinek 100 és 200 méter háton van meg a szintideje – 2022-ben, a hazai rendezésű vb-n 8. volt 200 háton, majd a római Eb-n ezüstérmet nyert. Fukuokában újra döntőt úszott, és az 5. helyen végzett. Kovácsnak nincs szerencséje: tavaly elkapta a koronavírust, ami miatt ki kellett hagynia a rövidpályás Eb-t.
A lánya születése miatt az érdemi edzéssel nagyjából fél évre felhagyó Hosszú Katinka is célba vette Párizst. A háromszoros olimpiai bajnok, aki a várandóssága alatt 30 kilót hízott, december óta végez újra úszóedzéseket, és a január végén a 24.hu-nak adott interjúban arról beszélt, hogy március végétől versenyezne újra. „Utána áprilisban lesz a magyar bajnokság, aztán pedig jön még egy edzőtábor. Ezt a ciklust az Eb zárja le júniusban, amin nyilván akkor úszhatok, ha kiérdemlem az Eb-csapatba kerülést. Egyébként az az utolsó lehetőség az olimpiai kvalifikációs szint elérésre” – mondta akkor.
Ő a 400 vegyesben gondolkodik, amelynek koronázott királynője volt a 2010-es években, a szám olimpiai, ötszörös világ- és négyszeres Európa-bajnoka, Tokióban 5. helyezettje. Ma is világcsúcstartója. Ahhoz, hogy indulhasson Párizsban, 4:37,5-ön belül kell úsznia, ráadásul az idejének a két legjobb között kell lennie, mivel az olimpián egy országból egy számban legfeljebb két versenyző indulhat.
Sós Csaba vele kapcsolatban nem nyilatkozott túl derűlátóan. Tavaly decemberben azt mondta róla, hogy már a szülés előtti utolsó versenye is masszívan lefelé ívelő pályafutást mutatott, ráadásul a kora is halad előre, emiatt pedig nincs sok esélye arra, hogy közel kerüljön az egyéni csúcsához.
Borítóképünkön Kós Hubert. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
