Bármilyen meglepő is az elmúlt egy nap hírei után, a magyar válogatotton kívül 23 másik csapat is játszik az Európa-bajnokságon – ma közülük az a négy, amely a B csoportba került, játssza le az utolsó csoportmeccsét.

Spanyolország 6, Olaszország 3 pontot szerzett eddig, Albánia és Horvátország 1-1 pontnál tart, az albánok –1-es, a horvátok pedig –3-as gólkülönbséggel állnak, ezért van most az albán csapat a harmadik helyen. Úgyhogy a legegyszerűbb dolga Spanyolországnak van: ők már egész biztosan csoportelsőként továbbjutottak, az egyetlen dilemma a szövetségi kapitányuk előtt az, hogy a legerősebb csapatával álljon-e ki, vagy pihentesse a kezdőt. Az albánoknak muszáj lenne nyerniük ahhoz, hogy továbbjussanak – nagy meglepetés lenne.

Na de a horvát–olasz! Két, eddig csalódást keltő csapat találkozik most. A horvátoknak a nyitómeccsen nemcsak az fájhatott, hogy 3–0-ra kikaptak a spanyoloktól, hanem az is, hogy mennyire nagyon simán. Ezután jött egy szintén nem túl szép 2–2 Albánia ellen, amikor visszajöttek egygólos hátrányból, de a 95. percben kaptak még egy gólt. Az olaszok eközben előbb egy nem különösebben szép meccsen 0–1-ről 2–1-re fordítottak az albánok ellen, majd szembetalálkoztak Spanyolországgal, és valójában teljesen esélytelenül kaptak ki. Az 1–0-s spanyol győzelem nem tűnik nagynak, de osztálykülönbség volt a két csapat között, Donnarumma bravúrjainak köszönhetik az olaszok, hogy csak ennyi lett a különbség.

Szóval azon a meccsen mindkét csapatnak van honnan javítania. Az olaszoknak persze jó már egy döntetlen is, a horvátok viszont – ahogy a másik meccsen az albánok is – győzelmi kényszerben játszanak, egy 2 pontos csoportharmadik hely ilyen gólkülönbséggel majdnem biztos, hogy nem volna elég a továbbjutáshoz. Úgyhogy az Eb egyik első nagy meglepetése már ma meg fog történni: vagy Horvátország esik ki, vagy Olaszország kerül olyan helyzetbe, hogy nagyon stresszesen számolgatni kezdhet egy vereség után, van-e esélye a legjobb négy csoportharmadik közé jutni.

De persze szerencsére most már úgy nézhetjük ezeket a meccseket, hogy azt kell figyelnünk, mi a legjobb a magyar válogatott számára. Nekünk a célunk az, hogy legyen két olyan csoport, ahol a harmadik helyezett a mi eredményünk – azaz 3 pont, 2-5-ös gólkülönbség – alatt végez. A mostani, B csoport lehet az első, ahol ez bejön.

Arra mindenképp szükségünk van, hogy Spanyolország győzzön vagy döntetlent játsszon, a másik meccsen pedig az a jó nekünk, ha Olaszország nyer, vagy döntetlen lesz a vége – netán, ha a horvátok nyernek, de négy góllal.

Utóbbi azért extrém forgatókönyvet jelent. Van egy még ennél is kacifántosabb: az már végképp az elméleti futball kategóriája, hogy ha pont 3–0-ra nyernek a horvátok, akkor ugyanannyi lenne az olaszok gólkülönbsége, mint a mienk, úgyhogy a fair play pontok számítanának, amiben akkor kerülnének mögénk az olaszok, ha 7 sárga lapot vagy 1 pirosat és 4 sárgát összeszednének, netán 2 pirosat és 1 sárgát – elég vad lenne az az este, amelynek a végén már ezt kellene számolgatnunk. Maradjunk annyiban, hogy aki a magyar csapatnak szurkol, az az egyik képernyőjén drukkolja ki a spanyol pontszerzést, a másikon pedig az olaszt, aztán ha már kettővel vezetnének a horvátok, visszatérünk a többire.