Kényelmes helyzetben van az angol labdarúgó-bajnokságot vezető Liverpool, amely 12. forduló után nyolc pont előnyt szerzett a bajnoki címvédő Manchester Cityvel szemben. Pep Guardiola csapata a legutóbbi öt mérkőzését elveszítette – ebből három bajnokit –, ilyen mély gödörben pedig még nem voltak a manchesteri kékek, mióta a spanyol tréner ül a kispadon. A Chelsea feltámadt hamvaiból, jelenleg az Arsenallal és a Brightonnal karöltve három 22 pontos csapat követi a bajnoki cím legnagyobb esélyeseit. A Premier League szuperrangadója, a Liverpool–Manchester City már december első napján eldöntheti, ki lesz az angol bajnok?

A türelem rózsát terem

Talán egyetlen klub sem rabja annyira a múltjának, mint a Liverpool, ám éppen ezért a Vörösöknél nem helyeznek felesleges időnyomást az újonnan érkező vezetőedzőkre. A Mersey-partján mindenki emlékszik rá, hogy a Liverpool legendás edzőjének, az 1959-ben kinevezett Bill Shanklynek is két évre volt szüksége, hogy visszajuttassa a klubot az első osztályba. A skót menedzser a feljutás után teljesen átformálta a csapatot, egyik leghíresebb mondása pedig jól mutatja, milyen elvárásokat támasztott játékosai elé:

Vannak, akik azt hiszik, a futball olyannyira fontos, hogy úgyszólván élet-halál kérdése. Mindig elszomorít, ha ilyen véleményt hallok. Biztosíthatok mindenkit: a futball sokkal, de sokkal fontosabb.

Shankly volt azoknak az alapoknak a letéteményese, amelyeknek köszönhetően utódai, Bob Paisley és Joe Fagan hét bajnoki címet és négy BEK-döntőt nyertek az 1974-es visszavonulását követő tíz szezonban. A mentalitás ugyan 1990 után sem változott, a bajnoki címek azonban elmaradtak. Nem úgy a szurkolók támogatása, akik addig kitartottak a menedzserek mellett, amíg azt látták, hogy a csapat fejlődőképes. Ez az oka annak, hogy Jürgen Klopp az első három, sikertelen szezonja után is a kispadon maradhatott, a türelmet pedig 2020-ban egy bajnoki címmel hálálta meg, amely 30 év után az első volt Liverpoolban. Az egyik legnagyobb edzőként hagyta el az Anfield Roadot idén nyáron.

A Vörösök már tavaly is harcban voltak a bajnoki címért, féltávnál vezették a tabellát, ám a végére teljesen leeresztettek, és végül be kellett érniük egy bronzéremmel. Nyáron a holland Arne Slot kellemes helyzetben találta magát, egy nagyon tehetséges fiatal csapatot örökölt meg Jürgen Klopptól, amely kész arra, hogy a bajnoki címért versenyezzen és trófeákat nyerjen.

Nos, a jelek szerint Slot már az első évében csúcstámadásra készül, Liverpoolban töltött öt hónapja alatt csapata ugyanis magabiztosan vezeti a hazai pontvadászatot, és az újjáalakított Bajnokok Ligájában is a tabella élén áll 100 százalékos mérleggel. Most azonban edzői karrierje legnehezebb hetére készül: szerdán a Bajnokok Ligájában a Real Madrid, vasárnap az angol bajnokságban pedig a Manchester City lesz az ellenfél. Hiába várja idilli helyzetből a folytatást, a holland tréner számára fontosabb lehet az első év, mint elődeinek.

Soha nem látott mélységben a Manchester City

Mióta Pep Guardiola irányítja a Manchester Cityt, a város egyértelműen kékbe borult. A legutóbbi négy idény a City elsőségével ért véget és úgy tűnt, idén sem lesz ellenszer Haalandék ellen. A csapat norvég játékosa bombaformában kezdte a szezont, az első öt bajnokin tíz gólt szerzett, azóta viszont csak árnyéka önmagának, ahogyan csapata is. Szombaton a Fradival is szoros meccset játszó Tottenham átgázolt a címvédőn, a londoniak 4–0-s győzelmet arattak az Etihad Stadionban, ezzel zsinórban ötödször szenvedett vereséget a City és legmélyebb heteit éli a Guardiola-érában. Ennek fényében némiképp furcsa, hogy a spanyol edző szerződését éppen most hosszabbították meg, de annyi biztos, hogy 2027 nyaráig ő irányítja a Manchester Cityt.

Pep Guardiola a csapatával a Tottenham Hotspur elleni mérkőzésen

AFP / MI News / NurPhoto

Az utóbbi években jellemző volt a manchesteri csapatra, hogy a bajnokság közepét „elengedi” és érthetetlen pontvesztéseket produkál, nincs ez másképp idén sem. A statisztikák azt mutatják, hogy Guardiola csapata októberben, novemberben és decemberben a mérkőzéseinek csupán a 66 százalékát nyeri meg, míg a szezon többi részében 74 százalékos győzelmi mutatóval rendelkezik. Tavaly novemberben és decemberben zsinórban négy mérkőzésen át maradt nyeretlen a City, a rossz sorozat után pedig sokan temetni kezdték a csapatot, végül mégis bajnok lett.

Az idei év mégis másnak tűnik, ugyanis a sérülések alapjaiban változtatják meg a manchesteriek játékát. Az aranylabdás Rodri vélhetően az egész szezonra kidőlt, miután az Arsenal ellen elszakadt a térdszalagja, kiesésével pedig óriási űr keletkezett a középpályán. A spanyol, akárcsak a válogatottban, klasszis teljesítményt nyújtott védekezésben és támadásban is: ha kellett, hátul szerzett labdákat, de remek passzaival és góljaival a támadásokból is oroszlánrészt vállalt.

Szintén komoly problémát jelent, hogy Kevin De Bruyne még mindig nem épült fel teljesen, csupán epizódszerep jut neki a középpályán, pótlását pedig egyelőre nem sikerült megoldani. A védelemből Ruben Dias és John Stones hiányzott az elmúlt hetekben, az angolra ráadásul kulcsszerep hárult a középpályán is, ahol rendre besegített szűrőként, mellettük pedig Manuel Akanji és Nathan Aké sem volt mindig bevethető. Az ő kiesésüket az akadémiáról felhozott 19 éves Jahmai Simpson-Pusey és a 20 éves Rico Lewis igyekezett pótolni, a két életveszélyes szélsőt, Jeremy Dokut és Jack Grealisht pedig a Savinho–Matheus Nunes duó, több-kevesebb sikerrel.

Liverpoolban bizonyára érzik a vérszagot, hogy az utóbbi évek legsebezhetőbb Manchester Cityjével néznek szembe, de ha valaki, akkor Pep Guardiola ellen soha nem lehet biztosra menni, legyen akármilyen mély is az a gödör, amiben most a címvédő csücsül.

Idő az van Liverpoolban, de Szalah már nem sokáig?

Túlzás lenne azt állítani, hogy Mohamed Szalah, a Liverpool legjobbja gyakran állna a sajtó rendelkezésére. Több mint hét év alatt, mióta a Vörösöknél játszik, mindössze három ilyen alkalom volt, de a múlt vasárnapi, Southampton elleni győzelem után jó oka volt, hogy ismét megszólaljon.

Mindjárt itt a december, a klub pedig még nem tett lépéseket, hogy meghosszabbítsa a jövő nyáron lejáró szerződésemet. Ez azt jelenti számomra, hogy közelebb vagyok a távozáshoz, mint a maradáshoz

– mondta Szalah az újságíróknak, egyben elismerve csalódottságát, hogy szeretett klubja nem tesz meg mindent a maradásáért.

Egy ideje már terítéken van a Mersey-parton, hogy Szalah távozhat, sajtóhírek szerint tavaly nyáron a Liverpool egy 150 millió fontos ajánlatot utasított vissza Szaúd-Arábiából, emellett a tengerentúlról is akadna kérője. Az egyiptomi (egyelőre) maradt és az idei játéka is bizonyítja, hogy óriási baklövés lenne, ha elengednék: minden sorozatot figyelembe véve 18 mérkőzésen 12 gólt szerzett és 10 gólpasszt adott, ezzel csapata góljainak csaknem 65 százalékában vállalt szerepet. Komoly fokmérő előtt áll a Liverpool, éppen ezért beszédes, hogy Szalah most adott hangot csalódottságának. A támadó ugyan jövő nyáron krisztusi korba lép, semmi nem utal arra, hogy a következő pár évben romlana a teljesítménye, fizikálisan pedig Cristiano Ronaldot megszégyenítő formát mutat.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Liverpool Football Club (@liverpoolfc) által megosztott bejegyzés

A Liverpool nagy őrültséget követne el, ha nyáron hagyná, hogy ingyen távozzon legjobbja, ha viszont így lesz, az könnyedén azt jelentheti, hogy a következő néhány évben csak álmodozhatnak az Anfield Roadon a trófeákról, jelenleg ugyanis nem világos, ki lenne képes pótolni a Szalah után hagyott űrt. Ez lehet Arne Slot első, és jó ideig talán az utolsó lehetősége, hogy bajnokságot nyerjen Angliában. Bárhogy is lesz, most vasárnap még nem dől el az angol bajnoki cím sorsa, de annyi biztos, ha a Liverpool legyőzi a Manchester Cityt, akkor 11 pontos előnybe kerül legnagyobb riválisával szemben, ami óriási lépést jelentene a Slot-korszak első trófeája felé.