Sportállamtitkár: Bár Lex Kubatovnak is hívják, nem egyes emberekre szól az összeférhetetlenségi törvényjavaslat
Kálnoki-Kiss Attila hosszasan kifejtette, hogy miért van szükség a Tisza szerint az új szabályokra.
Kubatov Gábor maradt a Ferencvárosi Torna Club elnöke, mivel a keddi tisztújító közgyűlésen újabb négy évre bizalmat kapott.
A múlt hétfői határidőig 11-en tudták megszerezni az ötven ajánlást ahhoz, hogy induljanak az elnökségi tagságért. A közgyűlés előtt Sas Sándor visszalépett, így tízen maradtak versenyben a kilenc elnökségi pozícióért. A szavazásra jogosultak Kubatov mellett Rákosi Gyulának, Kökény Beatrixnek, Bánki Józsefnek, Sike Andrásnak, Füredi Annamáriának, Lipcsei Péternek, Kucsera Gábornak és Springer Miklósnak szavazott bizalmat, a vezető testületbe Hidasi Gábor nem jutott be.
A közgyűlést követően az új elnökség saját soraiból ismét Kubatovot választotta elnöknek, aki 2011 óta vezeti az FTC-t. Nem sokkal este fél tíz után Kubatov a közösségi oldalán is hírt adott róla, hogy az elnökség négyéves időszakra újra őt választotta meg a Ferencváros élére, posztjában megköszönte a bizalmat.
Az elnöki kinevezésére azonban ezúttal hatással lehet, ha novemberben az Országgyűlés elfogadja a sportösszeférhetetlenségi törvénymódosítást.
Arról, hogy a sportszervezetek vezetésében összeférhetetlenségi szabályokat terveznek életbe léptetni, Kálnoki-Kiss Attila sportért felelős államtitkár először júliusban beszélt a HVG-nek. Úgy fogalmazott: „Amennyiben elfogadjuk, hogy a politikának a sportszabályozásban van helye, nem pedig a sportszakmai döntéshozatalban, akkor el tudom képzelni, hogy lesz gondolkodás a politikus sportvezetők szerepvállalásának szabályozási lehetőségeit illetően.”
Később Pósfai Gábor sportért is felelős belügyminiszter is többször nyilatkozott arról, hogy szükség van a sport leválasztására a politikától, szeptember közepén pedig Magyar Péter miniszterelnök jelentette be egy kormányzati tájékoztatón, hogy szigorú összeférhetetlenségi szabályokat vezet be a kormány, amelyek hatályba lépése után miniszter, államtitkár, országgyűlési vagy európai parlamenti képviselő, pártelnök, kormánybiztos, miniszteri biztos, helyettes államtitkár és több más meghatározó állami vezető nem tölthet be vezető tisztséget jelentős, ötszáznál több sportolót foglalkoztató sportszervezetben.
Kálnoki-Kiss Attila sportért felelős államtitkár szerint a cél az, hogy ne a politikai kapcsolatok határozzák meg a sportszakmai tevékenységet, a sportfinanszírozást, és legfőképpen annak mértékét. A tervezet a sportszövetségekre is vonatkozik.
A NER nagyágyúit is érintheti a kormány új szabályozása: bemutatjuk, hogyan uralta le a Fidesz a magyar sportvezetést
Kemény összeférhetetlenségi szabályokat alkot a kormány a sportszövetségek és a nagyobb sportszervezetek irányítói számára. Összeszedtük, kik előzték meg lemondásukkal, hogy száműzzék őket a sportból, és kik azok, akiket még érinthet a döntés.
Nyitókép: HVG / Reviczky Zsolt
