Egy friss tanulmány bőséges népegészségügyi mintán mutatott ki közvetlen ok-okozati összefüggést a súlytöbblet és a demencia emelkedett kockázata között. A munka arra is rámutat, hogy a magas vérnyomás kezelése és az egészséges testsúly fenntartása elsődleges az időskori hanyatlás megelőzésében.
Vajon mi a közös bennük? Természetesen a zöldségek és a rostok jelenléte, valamint az ultrafeldolgozott ételek hiánya.
A nők öregedéstől való félelme sejtszinten is nyomot hagyhat – állapította meg egy új kutatás.
A gyenge beltéri fény korlátozza a retinánkra jutó fény mennyiségét, ezzel pedig utat nyithat a rövidlátás felé – derítette ki egy részletekbe menő kutatás.
A kesernyés édesség egyik molekuláris összetevője segíthet, hogy lassabban öregedjünk – erre utal legalábbis egy friss kutatás.
Nem pont úgy érdemes szénhidrátot pótolni fokozott megterhelés esetén, ahogy eddig hittük – világított rá egy átfogó elemzés. A glikogénraktárak kiürülése utáni fáradtság ugyanis részben az agy védekező mechanizmusa.
Újabb bizonyítékot találtak a tudósok arra, hogy a szellemi edzésnek milyen pozitív hatásai vannak az agy hosszú távú egészségére.
Sokkal többet foglalkozunk önmagunk mutogatásával, mint korábban, hétköznapivá vált egy olyan társadalmi működés, amely igazolja a nárcizmust – mondja Tari Annamária pszichoterapeuta, pszichoanalitikus. Csak tetézi a bajt, hogy az „empátia nélküli algoritmus” kitolja az intimitás határait is, éppen a legsérülékenyebb korosztályoknál. Hogyan hat ez a kamaszokra, gyerekekre? Miért nem veszik tudomásul a szülők, ami történik? Miért veszik el a lassú gyerekkor lehetőségét a legkisebbektől?
Idén először több a túlsúlyos gyerek a világon, mint az alultáplált. A magyar helyzet sem jó, a kamaszok negyede túlsúlyos vagy elhízott. A szülők, még ha érzékelik is a problémát, sokszor bizonytalanok abban, hogy merre induljanak, segíteni akarnak anélkül, hogy lelki sebeket ejtenének a gyerekeiken. Hogyan érdemes belekezdeni a témába egy tinédzserrel ? És miért közös célokat tűzzünk ki, ha életmódváltásba kezdünk? Ezekről is kérdeztük a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának szakembereit, dr. Gács Zsófia endokrinológust és Magyar Emma klinikai szakpszichológust.
Szorongásokkal teli világban élünk, és bármilyen nehéz is tudomásul venni, nem lehet teljesen elmenekülni a rossz érzéseink elől. Szakértők segítségével jártuk körül, hogy miért egészséges a félelem, miért pusztít a szorongás, és milyen technikákkal lehet csillapítani.
Miről szólna a Himnusz, ha ma íródna? Stadion alakú iskolatábla. Óriásplakát méretű közös festmény – a Kontextus Programban részt vevő egyetemisták a művészet eszközeivel gondolkodnak el közéleti kérdésekről. Menesi Attila képzőművészt, a program vezetőjét kérdeztük.
Elkeserítő állapotban van a magyar gyerekek és kamaszok mentális egészsége. A változáshoz a társadalomra és a döntéshozókra is szükség van, mégpedig azonnal. A UNICEF Magyarország e heti konferenciája szakértők segítségével mérte fel és vizsgálta meg, hogy is vannak manapság a gyerekek. Egyelőre nincs okunk az örömre.
Ma már szerencsére közhely, hogy minden test bikinitest, úgyhogy ha végre tényleg beköszönt a nyár, bátran indulhatunk a vízpartra. A boltban kismillió fajta fürdőruha közül választhatunk, aki a bőség zavarával küzd, annak néhány praktikus és alkati szempontot is érdemes mérlegelnie. A legfontosabb paraméter, hogy hogyan viszonyulunk a testünkhöz, miben érezzük kényelmesen magunkat. Képes segédletünk következik.
A nevetés olyan szorongásoldó eszköz, ami nem kerül pénzbe, mindenkinek a rendelkezésére áll, és egyből érezzük a felszabadító hatását. Még akkor is, ha a társadalmunkban nem mindig elfogadott csak úgy röhögcsélni. Hogyan alakult ki a nevetés, mi történik az agyunkban ilyenkor, és vicc-e a hahotajóga, vagy tényleg hasznos? A nevetés világnapján ezekről is kérdeztük Szabó Attilát, az ELTE és a SZE pszichológiaprofesszorát, aki régóta vizsgálja a humor élettani hatásait.
Fanyar, sötét felnőttmesék, amelyek a gyarlóságainkról, a megfelelni vágyásról és a hétköznapokban előforduló abszurditásról szólnak. Az Osztálytalálkozó és A bezzeggyerek után tavaly jelent meg Erika néni című rövidpróza-gyűjteménye, Rényi Ádám mégsem tartja írónak magát. Arról kérdeztük, könnyű-e még szórakoztatni a magyar olvasókat, és miért nem engedi meg magának, hogy elszomorítsa a közélet mostani állapota.
Megérkezett az elmúlt évek egyik legintelligensebb sorozatának, a Különválásnak (Severance) a második évada. Idegtépő, de az itt felsorakozó munkahelyi rejtélyek megérdemlik a figyelmet és a türelmet is. Spoilermentes ajánló.
Milyen felnőtt lesz azokból a gyerekekből, akiknek sohasem kellett felelősséget vállalniuk, mert a szüleik lépten-nyomon kiszolgálták őket? És mi lesz azokkal a felnőttekkel, akiket érzelmi zsarolással és bűntudatkeltéssel kötnek magukhoz a szüleik? Interjú Bibók Bea pszichológussal, az Ellopott felnőttkor című kötet szerzőjével.
Egy estére magára öltötte a Roxfort ruháját az ELTE Egyetemi Könyvtára, ugyanis 25 évvel ezelőtt jelent meg Magyarországon a Harry Potter és a bölcsek köve. Képes beszámolónkban kiderül, hogyan adják át a felnőttek a gyerekeiknek a varázsló történetét, és mi a véleményük arról, hogy a Bimba professzort játszó színész szerint ideje lenne már továbblépniük.
Hogyan kerülhetjük el, hogy már az elején kudarcba fulladjon az életmódváltás? Melyek a fő csapdák, és ezeket elkerülve hogyan szerettethetjük meg önmagunkkal a testedzést annyira, hogy életre szóló kapcsolat alakuljon ki? Mit ajánl az orvos, az egészségpszichológus és az edző azoknak, akik szeretnék a mozgást az életük részévé tenni? Cikksorozatunk második része.
Már látszik némi fellendülés az IT-szektorban az utóbbi évek visszaesése után, többek között a mesterséges intelligenciának köszönhetően. Jó szakemberekre mindig szükség lesz.
