Czeglédi Fanni

Pár perc nevetés fél óra edzéssel ér föl – így vegyük rá magunkat egy kiadós hahotázásra

A nevetés olyan szorongásoldó eszköz, ami nem kerül pénzbe, mindenkinek a rendelkezésére áll, és egyből érezzük a felszabadító hatását. Még akkor is, ha a társadalmunkban nem mindig elfogadott csak úgy röhögcsélni. Hogyan alakult ki a nevetés, mi történik az agyunkban ilyenkor, és vicc-e a hahotajóga, vagy tényleg hasznos? A nevetés világnapján ezekről is kérdeztük Szabó Attilát, az ELTE és a SZE pszichológiaprofesszorát, aki régóta vizsgálja a humor élettani hatásait. 


Magyarország tökéletes hely arra, hogy kínunkban röhögjünk 

Fanyar, sötét felnőttmesék, amelyek a gyarlóságainkról, a megfelelni vágyásról és a hétköznapokban előforduló abszurditásról szólnak. Az Osztálytalálkozó és A bezzeggyerek után tavaly jelent meg Erika néni című rövidpróza-gyűjteménye, Rényi Ádám mégsem tartja írónak magát. Arról kérdeztük, könnyű-e még szórakoztatni a magyar olvasókat, és miért nem engedi meg magának, hogy elszomorítsa a közélet mostani állapota. 



Amikor egy családban mindenki amiatt szorong, hogy baj lesz - Bibók Bea pszichológus visszatartó szülőkről, infantilizált felnőttekről

Milyen felnőtt lesz azokból a gyerekekből, akiknek sohasem kellett felelősséget vállalniuk, mert a szüleik lépten-nyomon kiszolgálták őket? És mi lesz azokkal a felnőttekkel, akiket érzelmi zsarolással és bűntudatkeltéssel kötnek magukhoz a szüleik? Interjú Bibók Bea pszichológussal, az Ellopott felnőttkor című kötet szerzőjével.


Ilyen volt a karácsony a budapesti Roxfortban

Egy estére magára öltötte a Roxfort ruháját az ELTE Egyetemi Könyvtára, ugyanis 25 évvel ezelőtt jelent meg Magyarországon a Harry Potter és a bölcsek köve. Képes beszámolónkban kiderül, hogyan adják át a felnőttek a gyerekeiknek a varázsló történetét, és mi a véleményük arról, hogy a Bimba professzort játszó színész szerint ideje lenne már továbblépniük. 


Számoljunk le azzal, hogy a testünk nem vállalható egy edzőteremben

Hogyan kerülhetjük el, hogy már az elején kudarcba fulladjon az életmódváltás? Melyek a fő csapdák, és ezeket elkerülve hogyan szerettethetjük meg önmagunkkal a testedzést annyira, hogy életre szóló kapcsolat alakuljon ki? Mit ajánl az orvos, az egészségpszichológus és az edző azoknak, akik szeretnék a mozgást az életük részévé tenni? Cikksorozatunk második része.



A magyarok és a mozgás: még nem késtünk el, de már a 24. órában vagyunk

Lesújtó képet festett a magyarok mozgási szokásairól egy európai felmérés. Nem érdemes ezt elintézni annyival, hogy a problémának csak a lustaság az oka. Cikksorozatunkban egy orvossal, egy egészségpszichológussal és egy edzővel járjuk körbe, miért is olyan nehéz rávenni magunkat a mozgásra, hol és miért veszítjük el vele a kapcsolatot, és mégis mit érdemes átgondolnunk ahhoz, hogy ne csak szükséges rosszként tekintsünk rá. Első rész. 



Minden szülő érezte már azt, hogy nem elég jó, de van egy képzés, amely ezen segít

A fáradtság, a bűntudat, az állandó aggódás hozzátartozik egy szülő életéhez. És legalább egyszer mindannyian érezték már úgy, hogy nem elég jók, hogy a gyerekük nem figyel rájuk, hogy nem bírják tovább, hogy egy sima esti fürdésből is kétnapos veszekedés lesz. Milyen problémákkal találják meg és milyen megoldásokkal távoznak a szülők a Kapcsolódó nevelés nevű módszer képzéseiről? Miért olyan irgalmatlanul nehéz a határszabás egyes családokban? Balogh Fruzsinát, a módszer oktatóját kérdeztük.