Már középkorban megváltozhat, hogyan idézzük fel az emlékeinket – derül ki egy új kutatásból. Nem feltétlenül felejtünk el mindent, amit átéltünk, inkább az emlékek közötti kapcsolatok felidézése válhat pontatlanabbá.
A gyógyszerekről hajlamosak vagyunk úgy gondolkodni, mintha ugyanúgy hatnának mindenkire. Egy friss egérkísérlet azonban azt mutatta, hogy a nőstény és a hím agy eltérő módon térhet vissza a normális működéshez ketaminos érzéstelenítés után. Mivel ugyanezt a szert depresszió kezelésére is használják, a kutatók szerint érdemes lenne azt is jobban megérteni, vajon embereknél számít-e a nem a hatás szempontjából.
A légszennyezésről általában a tüdő, a szív vagy az érrendszer jut eszünkbe. Egyre több kutatás azonban arra utal, hogy a levegő minősége az agy működésére és a lelkiállapotunkra is hatással lehet. Egy friss elemzés most egy különösen érzékeny területen talált figyelemre méltó összefüggést.
A hálószobába beszűrődő fény, az utcai világítás vagy más éjszakai fényforrások nemcsak az alvást befolyásolhatják. Egy több mint 11 ezer ember adatait vizsgáló kutatás szerint a nagyobb éjszakai fényterhelés a szív kedvezőtlen szerkezeti és működésbeli változásaival járhat együtt.
Nagyban befolyásolja az alvásunk minőségét, hogy milyen testhelyzetekben töltjük az éjszakákat, meg persze azt is, hogy másnap sajgó nyakkal vagy végtagokkal ébredünk-e. Sok elmélet kering arról, hogy milyen pózban kellene aludnunk, de az orvosok szerint ez javarészt inkább az egyéni körülményektől függ.
A gyerekkorunk akkor is velünk marad, amikor már felnövünk – mindenféle módon. Egy több mint 27 ezer nőt vizsgáló norvég kutatás szerint a nehéz gyerekkori élmények a későbbi termékenységgel és bizonyos terhességi kockázatokkal is összefügghetnek.
Létezik ökölszabály-szerű ajánlás is arra, hogy meddig érdemes ugyanazzal az eszközzel sikálni a fogainkat, de jobban járunk, ha inkább a szemünket használjuk a csere idejének megállapításához.
A szingliségnek is lehetnek előnyei, például több lehetőségünk nyílhat új dolgokat kipróbálni és önállóbban alakítani az életünket. Nem mindegy azonban, hogyan tekintünk erre az élethelyzetre.
A második világháború utáni időszak meglepő lehetőséget teremtett arra, hogy egy kutatócsoport megvizsgálja, a csecsemőkori cukorfogyasztás hogyan befolyásolhatja az egészséget az emberek élete során.
A szülés sok nő számára nem felszabadító élmény, hanem trauma, amelynek következményei hónapokkal később is megmaradhatnak. Egy brit elemzés szerint évente több mint 15 ezer nő szenvedhet úgy szüléshez kapcsolódó PTSD-ben, hogy a problémát nem ismerik fel.
Ha este tízkor ugyanazt esszük meg, amit délben ettünk volna, a szervezetünk nem feltétlenül reagál ugyanúgy. Ennek egyik oka, hogy biológiai szempontból reggel és este „nem ugyanazok” az emberek vagyunk. A késői étkezés ezért nem feltétlenül jó ötlet: a kutatások szerint érdemes a nagyobb étkezéseket inkább a nap korábbi részére időzíteni.
A GLP-1-es fogyókúrás gyógyszerek, köztük az Ozempic és a Wegovy, néhány év alatt teljesen átalakították, hogyan beszélünk az elhízás kezeléséről. Egy friss elemzés szerint az ilyen készítmények iránti Google-keresések száma huszonötszörösére nőtt, miközben a diéta, mozgás és más életmód-alapú módszerek iránti érdeklődés inkább stagnált. Ez egyszerre lehet jó hír és figyelmeztetés: a gyógyszeres áttörés új embereket is bevonhat a testsúlyról való gondolkodásba, de nem lenne szerencsés, ha közben elfelejtenénk, hogy az életmódváltás egészségnyeresége nem csak a fogyásról szól.
Egy friss tudományos áttekintés arra jutott, hogy a klasszikus súlycsökkentő beavatkozások (mozgás, diéta, pszichoterápia) csökkenthetik az elhízással összefüggő rákos megbetegedések kockázatát a túlsúlyos embereknél.
Az úgynevezett örök vegyi anyagok már a születés előtt bekerülhetnek a szervezetünkbe, és egy új kutatás szerint kapcsolatuk lehet a gyerekek későbbi bélrendszeri gyulladásával. De ez nem jelenti azt, hogy mindenképpen betegséget okoznak.
Az, hogy valakinek a családjában nem fordult elő mellrákos megbetegedés, még nem jelent alacsony kockázatot. Brit kutatók szerint éppen ez lehet az egyik oka annak, hogy a jelenlegi beutalási rendszer sok olyan 50 év alatti nőt nem azonosít magasabb kockázatúként, akinél később kialakul a betegség.
Egy friss dán kutatás szerint a gyerekkori túlsúly és elhízás összefügg azzal, hogy a nők később és kisebb valószínűséggel vállalnak gyermeket. De nem azért, mert a gyermekkorban fennálló túlsúly meddőséghez vezetne.
A koronavírus-járvány első hullámának lezárásai nemcsak a felnőttek életét forgatták fel, hanem azoknak a gyerekeknek a fejlődésére is hatással lehettek, akik ezekben a hónapokban születtek.
A gyerek- és serdülőkori mentálhigiénés ellátás egyik alapígérete, hogy a korai segítség megváltoztathatja egy fiatal életútját. Egy nagy skóciai kutatás most azt mutatja: azok közül, akik 18 éves koruk előtt bekerültek az állami ellátásba, sokan felnőttként is megjelentek a pszichiátriai rendszerben. Ez nem a kezelések kudarcát bizonyítja, hanem azt, hogy a mentális egészségügyben is sokkal többet kellene tudnunk a hosszú távú kimenetekről.
Honnan lehet tudni, hogy egy kisgyereknek már túl melege van? A csecsemők még nem tudják elmondani, ha szomjasak vagy kellemetlenül érzik magukat, a nagyobbak pedig játék közben könnyen megfeledkezhetnek arról, hogy inniuk vagy pihenniük kellene. Kánikulában ezért a szülőknek kell különösen figyelniük a jelekre.
Egy friss kutatás szerint a szúnyogoknak igenis van zsánerük. Ez segíthet megmagyarázni, hogy egyes emberek miért vonzóbbak bizonyos szúnyogfajok számára, mint mások.
