Mindenkin átgázolt és szövetségesi hálót szőtt a Talibán nemzetközi arca
Pakisztán kabuli embere – mondják Amir Khan Muttaki afganisztáni külügyminiszterről, aki a fundamentalista szervezet királycsinálója.
Pakisztán kabuli embere – mondják Amir Khan Muttaki afganisztáni külügyminiszterről, aki a fundamentalista szervezet királycsinálója.
Katonai célpontokká válhatnak az Öböl-térség sótalanító üzemei, amelyektől az arab monarchiák ivóvízellátása függ. De a víz az Egyesült Államok és Izrael által megtámadott Iránnak is gyenge pontja.
Magánál jóval konzervatívabb katolikusokat talált XIV. Leó pápa Afrikában, ahol hamarosan az egyház híveinek több mint fele él majd. Az egyházfő apostoli útja is jelzi Fekete-Afrika egyre nagyobb jelentőségét a katolikus egyházban. A súlyponteltolódás és az afrikai konzervativizmus azonban ideológiai kérdéseket vet fel.
A reálisabb nacionalisták és az isteni küldetéstől vezérelt iszlamisták csapnak össze Iránban. A háborúból totális győzelemmel kiutat kereső amerikai elnöknek egyre inkább a radikális Forradalmi Gárdával kellene megállapodnia, ami kilátástalannak tűnik.
Az USA fenntartotta saját blokádját, így Irán a hétvégén újra lezárta a stratégiai jelentőségű átjárót. Úgy tűnik, az USA és Irán is nyeregben érzi magát, így napokkal a tűzszünet vége elött ismét zsákutcába jutottak a próbálkozások a tárgyalások folytatására. Teheránban még mindig úgy vélik, az idő nekik dolgozik, de a szoros amerikai blokádjával az is kiderült, a tengeri átjáró kétélű fegyver, és Irán gyenge pontja a gazdaság.
A történelmi amerikai–iráni tárgyalások sikertelenségére az USA az iráni kikötők blokádjának elrendelésével válaszolt. Az eszkaláció eddig sem működött, viszont Teherán további fájdalmat okozhat, amivel a térség, valamint az amerikai és a világgazdaság is pórul járhat.
Nem hozott áttörést az 1979-es iszlamista forradalom óta legmagasabb szintű és több mint egy évtizede az első közvetlen párbeszéd az USA és Irán között. Egyelőre nem világos lesz-e folytatás, és az sem, hogy veszélybe került-e a kéthetes tűzszünet. J.D. Vance amerikai alelnök szerint Irán hajthatatlan volt a nukleáris kérdésben, a Hormuzi-szorost nem említette. De mintha az USA megkezdte volna a tengeri átjáró katonai biztosítását.
Visszatáncolt a szakadék széléről Donald Trump amerikai elnök a tízpontos iráni javaslatcsomag elfogadásával. A síita teokrácia megerősödve élheti túl a háborút és ellenőrzést szerezhet a Hormuzi-szoros felett. Ha így lesz, Trump önhittsége következtében az USA súlyos geopolitika vereséget szenved, miközben az öbölbeli arab szövetségeseit és Izraelt kihagyja a döntésekből.
Még nagyobb fiaskót jelenthet az USA számára, ha az egyre arrogánsabb Donald Trump kiadja a parancsot szárazföldi támadásra. Irán átfogó megállapodást akar, és nagy árat kérhet a Hormuzi-szoros megnyitásáért – ami nem lenne zárva, ha Trump nem indít háborút.
Donald Trump szerdai beszéde után sem látszik, hogyan és milyen feltételekkel érhet véget a háború. Sőt, úgy tűnik, az amerikai elnök felrúgná a felelősségvállalásra vonatkozó „Ha összetörted, kifizeted!”-szabályt. Sem az eszkaláció, sem a háború félbehagyása nem garantálja a Hormuzi-szoros szabad hajózását.
Stratégiai döntéshozóvá lépett elő a teheráni parlament keményvonalas, de némileg pragmatikus elnöke, volt vadászpilóta.
Izrael ingoványos talajra lépett: Dél-Libanon megszállása korábban sem hozott tartós békét, az invázió a Hezbollah újbóli megerősödéséhez vezethet. A bejrúti kormány történelmi válaszúthoz érkezett: lefegyverezné a síita szervezetet, és szakítana Iránnal.
A visszatámadásra épített iráni stratégia csapdába ejtette az USA-t. A háború befejezése politikai vereséggel érne fel, és a szárazföldi offenzívával Donald Trump amerikai elnök óriási kockázatot vállalna.
Donald Trump elhalasztotta a háború kiszélesítését, és tárgyalásokat emlegetett. A legvalószínűbb, hogy az amerikai elnök újabb szemfényvesztéséről van szó, és időt akar nyerni, bármire szánja is el magát.
Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő megerősödve kerülhet ki az Irán elleni háborúból, de a végkifejlet számára sem kockázatmentes. Az amerikai és az izraeli érdekek sem esnek egybe, az USA és öbölbeli szövetségesei számára pedig nincs győzelmet jelentő kiút.
Az amerikai elnök bizalmasa, az USA ankarai nagykövete, a milliárdos Tom Barrack régiós szuperküldött lett, de a kurdok árulónak tartják őt.
A gáz- és olajlétesítmények elleni támadásokkal újabb, veszélyes szakaszka ért az iráni háború, elhúzódó válságot vetítve előre a globális energiaellátásban. Donald Trump amerikai elnök már parta szállást fontolgat, de ezzel Irán kezére játszana, amelynek stratégiája a fokozatos eszkaláció és a konfliktus elnyújtása.
Az amerikai elnök már most kiszervezné a bombázás utáni takarítást, de egyelőre senki sem túl lelkes. A háború lezárásába Irán is beleszólást követel, de gondot okozhat az is, hogy a Közel-Kelet egyáltalán nem úgy változik, ahogy az USA szeretné.
Már sem Donald Trump amerikai elnök, sem Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő nem bízik az iráni rezsimváltásban, a háború ma mégis a harmadik hetébe lépett. Közben Irán a világ egyik legfontosabb kereskedelmi vízi útjának a megbénításával zsarol. Mintha a történetének leggyengébb állapotában lévő rezsim a háborúban érezné magát a legjobban.
A szembenállás üzenetével ér fel az USA számára, hogy a megölt iráni vezető utódja a szintén konzervatív fia, Modzstaba Khamenei lett, aki a legújabb hírek szerint maga is megsérült az apja elleni támadásban. A több mint egy hete tartó háború az eltökéltség próbájává vált, kérdés, melyik fél keze remeg meg először.