Amerika emberére talált: bemutatjuk Trump megszégyenítésének iráni kulcsfiguráját
A Forradalmi Gárda keményvonalas parancsnoka, Ahmad Vahidi tagja annak a szűk elitnek, amely nem enged az amerikai követeléseknek.
Keresztes Imre
Lazul az öröknek és megbonthatatlannak hitt amerikai–izraeli barátság
Az amerikai–iráni diplomáciai egyezkedés a partvonalra szorította Izraelt, amely nem fogja feladni a saját érdekeit. Az USA és Izrael viszonya ugyanakkor alighanem túljutott a zenitjén, miközben Irán sorra játssza ki aduit Donald Trump ellen.
Az olajpiac fellélegzett, pedig Irán sokkal veszélyesebbé vált, mint a háború előtt volt
Részletek ismertetése nélkül, ellentmondó értelmezésekkel és Izrael kihagyásával az USA és Irán közölte, megállapodásra jutott a háború befejezéséről. A nukleáris kérdésről csak később tárgyalnak.
„Pokollá változtatják a térséget” – miközben Irán a fenyegető retorika terén kezd felnőni Trump szintjére, ravaszul szembeállítja az USA-t és Izraelt
A háború kiújulásához vezethetnek az újabb iráni-amerikai támadások, miközben Izrael libanoni háborúja is akadályozza az amúgy is bizonytalan tartós megegyezést. Közben a nyersolaj ára meglepően alacsony maradt, a vakrepülésben lévő piacok ugyanis nem tudják, kire hallgassanak.
Katasztrofális elegy Afrikában: fegyveres konfliktusok és Trump politikája is erősíti az ebolaveszélyt
A fegyveres lázongás, a bizalmatlanság és a forráshiány is gátolja a kongói ebolajárvány megfékezését. A vírus visszatérése egyben rávilágít az áldatlan afrikai egészségügyi helyzetre is.
Az orosz Afrika Hadtest leszerepelt Maliban, a Kreml szövetségesei új barátot kereshetnek
Eddig nem látott mértékben törtek előre az iszlamista és tuareg lázadók Maliban, a rezsim túlélését veszélyeztetve. Hosszabb távon szinte kódolva van a káosz, ami kihat a térségre is.
Egyetlen hónap alatt majdnem annyit kaszált a világ 100 legnagyobb olajcége az iráni háborún, amennyibe az az USA-nak került
Percenként több tízezer dollárral gazdagodnak az olajvállalatok, és a pluszbevételből a klímaharcot ellenző országoknak és cégeknek is jut.
A kartell lassú halálához vezető út első jele lehet az Emírségek kilépése az OPEC-ből
A rivalizálás Szaúd-Arábiával, az iráni háború, az USA-hoz és Izraelhez közeledés is szerepet játszott az Emírségek kilépésében az OPEC-ből. Ami jelzi a világ energiarendszerének átalakulását is.
A benzindráguláshoz mérhető ütést vihet be a világgazdaságnak „a vegyszerek királyának” hiánya
A bányászattól a mezőgazdaságon át a gyógyszeriparig elengedhetetlen kén is azok közé az árucikkek közé tartozik, amelyek kereskedelmében súlyos fennakadásokat okoz a Hormuzi-szoros lezárása.
„Tíz évvel ezelőtt a napenergia még romantikus történet volt, ma már üzlet” – az iráni háború megáshatja a fosszilis energia sírját
A közel-keleti konfliktus tanulság és mérföldkő lehet a globális energiaátmenetben, a versenyképes megújuló energiaforrások stratégiai előnyt jelenthetnek sok gazdaság számára.
Az arab világ dúsgazdag és irigyelt országai most csapdába esve vergődnek tehetetlenül
A Hormuzi-szoros iráni ellenőrzése csapdába ejtette a gazdag Öböl-országokat. A jövőjük még bizonytalanabbá válhat, ha Washington a fejük felett egyezik ki Teheránnal.
Mit jelenthet a világra nézve, hogy az Emírségek váratlanul kilépett az OPEC-ből?
Az iráni háború okozta példátlan energiaválság közepette az Egyesült Arab Emírségek távozik az OPEC-ből, tovább csökkentve a kartell amúgy is halványuló piacszabályozó szerepét. A konfliktus a felszínre hozta az Emírségek és Szaúd-Arábia közti ellentéteket, miközben az energetikai szuperhatalommá váló USA jár a legjobban.
Mindenkin átgázolt és szövetségesi hálót szőtt a Talibán nemzetközi arca
Pakisztán kabuli embere – mondják Amir Khan Muttaki afganisztáni külügyminiszterről, aki a fundamentalista szervezet királycsinálója.
Tragikus következményei lennének az Öböl-térségben, ha a háborúban az „ivóvízgyárakat” lőnék szét
Katonai célpontokká válhatnak az Öböl-térség sótalanító üzemei, amelyektől az arab monarchiák ivóvízellátása függ. De a víz az Egyesült Államok és Izrael által megtámadott Iránnak is gyenge pontja.
A „diktátorok földrészén” a katolikus egyház a demokrácia hirdetője
Magánál jóval konzervatívabb katolikusokat talált XIV. Leó pápa Afrikában, ahol hamarosan az egyház híveinek több mint fele él majd. Az egyházfő apostoli útja is jelzi Fekete-Afrika egyre nagyobb jelentőségét a katolikus egyházban. A súlyponteltolódás és az afrikai konzervativizmus azonban ideológiai kérdéseket vet fel.
Egy rémálmot vált valóra Trump iráni háborúja
A reálisabb nacionalisták és az isteni küldetéstől vezérelt iszlamisták csapnak össze Iránban. A háborúból totális győzelemmel kiutat kereső amerikai elnöknek egyre inkább a radikális Forradalmi Gárdával kellene megállapodnia, ami kilátástalannak tűnik.
Hol megnyitják, hol lezárják a Hormuzi-szorost, de közelebb kerültünk az iráni háború lezárásához?
Az USA fenntartotta saját blokádját, így Irán a hétvégén újra lezárta a stratégiai jelentőségű átjárót. Úgy tűnik, az USA és Irán is nyeregben érzi magát, így napokkal a tűzszünet vége elött ismét zsákutcába jutottak a próbálkozások a tárgyalások folytatására. Teheránban még mindig úgy vélik, az idő nekik dolgozik, de a szoros amerikai blokádjával az is kiderült, a tengeri átjáró kétélű fegyver, és Irán gyenge pontja a gazdaság.
Újabb csapások sújthatják a világgazdaságot, ha Trump legújabb terve is borul az iráni háborúban
A történelmi amerikai–iráni tárgyalások sikertelenségére az USA az iráni kikötők blokádjának elrendelésével válaszolt. Az eszkaláció eddig sem működött, viszont Teherán további fájdalmat okozhat, amivel a térség, valamint az amerikai és a világgazdaság is pórul járhat.
Iráni háború: Teherán nem bánja, hogy nincs megállapodás, Trump viszont válaszúthoz érkezett
Nem hozott áttörést az 1979-es iszlamista forradalom óta legmagasabb szintű és több mint egy évtizede az első közvetlen párbeszéd az USA és Irán között. Egyelőre nem világos lesz-e folytatás, és az sem, hogy veszélybe került-e a kéthetes tűzszünet. J.D. Vance amerikai alelnök szerint Irán hajthatatlan volt a nukleáris kérdésben, a Hormuzi-szorost nem említette. De mintha az USA megkezdte volna a tengeri átjáró katonai biztosítását.
Tűzszünet: Trump örül, de úgy tűnik, mintha Irán diktálná a feltételeket
Visszatáncolt a szakadék széléről Donald Trump amerikai elnök a tízpontos iráni javaslatcsomag elfogadásával. A síita teokrácia megerősödve élheti túl a háborút és ellenőrzést szerezhet a Hormuzi-szoros felett. Ha így lesz, Trump önhittsége következtében az USA súlyos geopolitika vereséget szenved, miközben az öbölbeli arab szövetségeseit és Izraelt kihagyja a döntésekből.