Az Arab Emírségek kilép az OPEC-ből
Váratlanul bejelentette az Egyesült Arab Emírségek, hogy május 1-jén elhagyja az OPEC-et. Az ország viszonya Iránnal nagyon megromlott a háború kezdete óta, de a lépés így is meglepő volt.
A rivalizálás Szaúd-Arábiával, az iráni háború, az USA-hoz és Izraelhez közeledés is szerepet játszott az Emírségek kilépésében az OPEC-ből. Ami jelzi a világ energiarendszerének átalakulását is.
A csend beszédesebb mindennél. E hét elejéig sem a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC), sem a kartell legbefolyásosabb tagja, Szaúd-Arábia nem reagált hivatalosan arra a múlt heti bejelentésre, hogy az Egyesült Arab Emírségek kilép az OPEC-ből. Márpedig
a szervezet harmadik legnagyobb olajexportálójának távozása
minden bizonnyal döbbenetet váltott ki Rijádban, hiszen – bár voltak előjelek – nem konzultáltak róla előzetesen.
Váratlanul bejelentette az Egyesült Arab Emírségek, hogy május 1-jén elhagyja az OPEC-et. Az ország viszonya Iránnal nagyon megromlott a háború kezdete óta, de a lépés így is meglepő volt.
De mintha semmi sem történt volna, az OPEC+ szövetség – a kartell és az Oroszország vezette csoport – megfogyatkozva vasárnap úgy döntött, júniusban, a harmadik egymást követő hónapban szerény mértékben emelik a kőolajtermelést.
Amivel az OPEC+ a folytonosságot hangsúlyozta, és azt üzente, hogy a szövetség továbbra is be kívánja tölteni piacszabályozó szerepét. A napi 188 ezer hordónyi termelésnövelés ugyanakkor nem jelentős, és
a Hormuzi-szoros zárlata miatt inkább csak szimbolikus jelentőségű.
Persze sem a szaúdiaknak, sem az Emírségeknek nem érdeke a régóta rivalizáló két szomszédos ország teljes szakítása. Különösen az utóbbinak, hiszen a Perzsa-öböl hajóforgalmának lebénulásával felértékelődnek a szárazföldi kereskedelmi útvonalak, például az élelmiszer-ellátásban.
Az intézmény átvilágítása során számos szabálytalanságot talált a minisztérium.
Szerinte Ankara „gyakorlatias és reális” közvetítőként léphet fel.