Az Irán ellen szombaton indított amerikai-izraeli támadás célpontja volt Ali Khamenei legfőbb vallási vezető is. Khamenei likvidálása nem feltétlenül jelenti a rezsim végét, mivel a síita teokrácia hatalmi felépítményének fő célja a rendszer örök létezése.
Nagyszabású légi háborút indított Irán ellen az USA és Izrael. Donald Trump – amerikai elnök részéről először – fő célkitűzésként az iszlamista teokrácia bukását nevezte meg. Elemzők többsége szerint azonban félő, hogy nemcsak a rendszerváltás maradhat el, de az iráni atomprogramról sem születik megnyugtató megoldás. Legrosszabb esetben pedig regionálissá válhat a konfliktus.
Miközben a gyengülő Irán egyre kisebb fenyegetést jelent a térségben, két tábor rivalizálása kezd kibontakozni a Közel-Keleten. Meghatározó viszonyuk Izraellel is.
Az USA és Kanada gőzerővel fejleszti a jégtörőflottáját, hogy utolérje Oroszországot. A kulcs Finnország, amely a jégtörőépítés fellegvára.
Hiába a fiatalok forradalma által kikényszerített szabad választás Bangladesben, kétharmados többséggel a régi elit egyik dinasztikus pártja győzött. A csalódottság küzd a változás reményével.
Bár az USA és Irán ismét tárgyal, minden arra utal, hogy Donald Trump valóban számol az Irán elleni támadással, máskülönben miért rendelte volna oda a „gyönyörű armadát”. Azt pedig kizárt, hogy Irán lemond az urándúsításról. A kérdés inkább az, mikor támadnak az amerikaiak, és milyen erejű csapást terveznek.
Tarik Rahman a csütörtöki parlamenti választás megnyerésével az új kormányfő lehet Bangladesben, ahonnan 18 éve börtönbüntetés után és politikai vádak elől menekült Londonba.
Egyre több luxusautógyár fog lakásfejlesztésbe, más híres és drága márkákat követve. A globálisan gyorsan növekvő ágazat az ultragazdagok státuszszimbólumok iránti igényére épít.
Lezárult az első fejezete Donald Trump amerikai elnök gázai béketervének, ami irreálisnak tűnő törekvésekkel folytatódna. De többek szerint az ügy nem reménytelen.
Szíriában összeomlott a kurd többségű katonai szövetség, a damaszkuszi kormány az autonómiájuk felszámolására törekszik. A jelentős fejleményt az tette lehetővé, hogy Washington magára hagyta kurd szövetségesét.
A fenntarthatóság jegyében Indonézia új fővárost épít, mivel Jakarta túlnépesedett és süllyed. Ám sokan kételkednek a nagyszabású projekt és Nusantara megvalósíthatóságában.
Leplezetlen kegyetlenséggel fojtotta vérbe az iráni rezsim a tüntetéseket, ami a nyílt elnyomás korszakát jelenti. A vallási diktatúra a végét járja, de nem tudni, mi következhet akár a rezsim, akár a szokatlan módon reagáló Donald Trump részéről.
Az értékes halak Wall Streetje, így emlegetik a tokiói Tojoszut, a világ legnagyobb halpiacát, ahol sorra dőlnek meg az árrekordok a kékúszójú tonhalakért. Miért ilyen nagy a verseny a halért és mi lesz a sorsa?
Az iráni tüntetések célja az elnyomó rezsim elkergetése, de az ellenzéknek nincs politikai vezetője, víziója – mondta a HVG-nek az iráni születési Mehrdad Vahabi francia közgazdász, a párizsi Sorbonne Egyetem professzora. Úgy véli, a síita politikai kapitalizmus megváltoztatására is szükség van.
A belső tiltakozás és az amerikai fenyegetés egyszerre jelent kihívást az iráni teokratikus rezsim számára. Az ellenzék megosztott, de a tüntetések tovább gyengíthetik vagy meg is buktathatják a rendszert. A rezsim túlélése leginkább az erőszakszervezeteken múlik.
A nepáli Z generáció zenészikonjából lett mérnök, majd katmandui polgármester, és most országos szerepre tör Balendra Shah.
A három év híján fél évszázados iráni teokratikus rendszer immár a hatodik jelentősebb tiltakozáshullámmal szembesül. Egyre többen érzik úgy, nem az a kérdés, hogy megbukik-e a mullahok rendszere, hanem az, hogy mikor. A mostani tüntetéseket a gazdaság összeomlása, a riál elértéktelenedése és az egyre nehezebb megélhetés váltotta ki, de hamar a rezsim elleni tiltakozássá váltak, többen a Pahlavi-dinasztia visszatérését követelik.
Egymásnak estek a hutik elleni jemeni koalíció erői, szembeállítva Szaúd-Arábiát és az Egyesült Arab Emírségeket. A déli szeparatisták önállósodnának, a nevető harmadik a huti mozgalom.
Az 1967-es háború óta Izrael vallási és biztonsági okokból zsidó kolóniák létrehozásával Ciszjordánia egyre nagyobb részét vonja az uralma alá, akadályozva a palesztin állam létrehozásának lehetőségét.
Az egekbe szökött a hadiiparban is nélkülözhetetlen antimon ára a kínai exportkorlátozás és a szűkös kínálat miatt. A saját ellátási lánc helyreállítása példa lehet a Nyugat számára a kritikus fémekhez való hozzáférésnél.
