A fűtés, a közlekedés és a hús árát is befolyásolja az uniós klímapolitika reformja
Számos, a lakossági közvetlen fogyasztásban meghatározó áruk esetében még nem jelenik meg a szén-dioxid-kibocsátás problémája, ez azonban hamarosan változhat.
Muth Dániel
Karbonvámmal kényszerítené ki az EU a globális kibocsátáscsökkentést
Karbonvámot vezetne be az EU: ez a kívülről importált, jelentős széndioxid-kibocsátással előállított termékeket érintené, és nem titkolt célja, hogy az unión kívüli lazább környezetvédelmi előírásoknak köszönhetően olcsóbban, de jóval szennyezőbb módon előállított termékeket ne érje meg behozni. Több ázsiai ország már most protekcionizmust emleget. Hogy érintené ez Magyarországot? Az áram drágulhat, a cementgyártás és acélipar versenyképesebbé válhat.
Kvótákkal vadászná le az EU a legdurvább szennyezőket
Júliusra halasztotta az Európai Bizottság annak bemutatását, hogyan kellene az EU-nak elérni 2030-ig 55 százalékos kibocsátáscsökkentést, majd a karbonsemlegességet 2050-re. A tervekről várhatóan évekig tartó viták következnek a Bizottság, a tagállamok és az Európai Parlament között. Az egyik legfontosabb lépés a 2005 óta működő, uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) reformja, és ezzel szoros összefüggésben a karbonvámok bevezetése. Az ETS lényege, hogy CO2-kvóták vásárlására kötelezi a kibocsátókat (Magyarországon jelenleg több mint 170 ipari létesítményt), ezzel ösztönözve az alacsonyabb kibocsátásra való átállást vagy akár a bezárást. A megújítandó rendszer várhatóan több céget érintene és nagyobb költséget jelentene a kibocsátóknak, így könnyen előfordulhat, hogy egyes termékek áremelkedését hozza, de Magyarország jól is járhat a szabályozással.
1