Új résszel jelentkezik a Gazdasági bejárat. A hét gazdasági híreit Pitner Gábor ezúttal Balogh Petyával beszéli át. Szó esik a vagyonadó esetleges veszélyeiről, a hazai KKV-kra nehezedő fejlesztési nyomásról, amit az AI idéz elő, Rogán-Szendrei Cecília és Sarka Kata milliárdokat termelő honlapjáról, de még egy új, wifi-csatlakozású fülhallgató fejlesztéséről is.
A HVG háromrészes videósorozatának első része a hazai bokszgálák világának és a küzdősport-társadalom egyes tagjainak belső konfliktusait mutatja be az érintett szereplőkkel.
Ha vasárnap, akkor Gazdasági bejárat, új adással jön a HVG heti gazdasági hírösszefoglaló podcastja. Pitner Gábor műsorvezető vendége ezúttal Kovács Gábor, a HVG gazdasági újságírója volt. A főbb témák között szerepelt a parlament elé terjesztett pótköltségvetés, a Temu piachódítása ellen bevezetett mütyürvám, a 3%-ról 2,5%-ra csökkentett inflációs cél és még sok egyéb hír a hétről.
Megjelent a Gazdasági bejárat második része. A hét legérdekesebb és legfontosabb gazdasági híreit ezúttal Pitner Gábor műsorvezető és Sándorfi Balázs, a Bankmonitor alapítója és vezetője beszélték át. A főbb témák között szerepelt a Fed kamatemelése, Kanada és az EU egyre szorosabb viszonya, a dohánytermékek jövedéki adójának emelése, Jellinek Dániel letartóztatása, de szó volt a neobank jellegét egyre elvesztő Revolutról, és a sokakat pszichológiai nyomás alá helyező borravaló terminálokról is.
Elindult a HVG új gazdasági podcastja, a Gazdasági bejárat, amelyben a hét gazdasági híreinek összefoglalása mellett Pitner Gábor műsorvezető a műsor első vendégével, Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus, egyetemi tanárral beszélgetett, sok más mellett a Tisza dízelár-kompenzációjáról, és a magyar euró bevezetésének árnyoldalairól.
A parlamentben Szűcs Gábort kérdeztük arról, vajon az ő a mozgalmukra gondolt-e Orbán, és mi lett a céggel.
Hőkupola alatt Magyarország, a Duna rekordalacsony vízállása miatt a paksi atomerőmű teljesítményét is csökkenteni kellett, ami az ország energiaellátása szempontjából kritikus döntés. Magyar Péter és a kormány a nagy energiafogyasztókat kötelezte, a lakosságot pedig kérte, hogy a fogyasztás szempontjából legterheltebb időszakban, 17 és 22 óra között takarékoskodjon az energiával. De vajon mennyire tesznek ennek eleget az emberek, mi vezethetett szerintük a jelenlegi helyzet kialakulásához, és mit gondolnak azokról, akik pont a takarékosság ellen buzdítanak?
A közösségi média ma már legalább annyira része egy élsportoló pályafutásának, mint a versenyek vagy a sajtómegjelenések. Egy jól felépített online jelenlét nemcsak közelebb hozhatja a sportolókat a szurkolókhoz, hanem új szponzori lehetőségeket is teremthet.
A Közös költség legújabb adásában annak jártunk utána, milyen jövő várhat a katára. A műsor vendége Szipszer Tamás adózási szakértő volt, akivel részletesen elemeztük a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által a kormány elé terjesztett vitaanyagot.
A választási kampány alatt a Fidesz propaganda-hadjáratának talpasai voltak a NER-es kampánycégek. Hogy milyen irtózatos pénzeket kaptak a feladatuk végrehajtására, azt végigvesszük ebben a videóban.
Magyar Péter egyik első miniszterelnöki intézkedése volt, hogy vízügyi cselekvési terv elkészítésére kérte fel Gajdos László élő környezetért felelős minisztert. Az egyre súlyosbodó aszályhelyzet idén új fokozatra kapcsol, ahogy több szakértőtől is hallani lehetett, 1901 óta ez volt a legszárazabb április, amely nyomán jelenleg hétbalatonnyi víz tűnt el a magyar talajokból. A Közös költség legújabb adásában Pitner Gábor vendége Timár Gábor geofizikus volt, aki részt vesz abban a munkacsoportban is, amelynek a feladata a cselekvési terv összeállítása. Mennyire súlyos a jelenlegi aszályhelyzet? Hogyan lehet gyorsan és hatásosan fellépni a talajvíz megtartása érdekében? Mennyi idő alatt érhető el változás, és milyen források állnak rendelkezésre? És milyen gazdasági következményekkel jár, ha nem lépünk időben? A Közös költségben ezúttal ezekre a kérdésekre keressük a választ.
A volt igazságügy-miniszter keresetlen szavakkal illette a keddi parlamenti bizottsági meghallgatás közben a miniszteri kinevezés előtt álló Ruff Bálintot. Videónk a keddi miniszteri meghallgatásról.
Május 9-én megalakult az új Országgyűlés, a Kossuth téren pedig hatalmas tömeg várta, hogy a Tisza-képviselői is csatlakozzanak hozzájuk és kezdetét vegye a népünnepély. Ott voltunk a Parlamentben a politikusokkal és a téren az emberekkel is, közben beszéltünk Iványi Gáborral az államfői posztról, Gajdos Lászlóval az új életéről, Medgyessy Péterrel a „rendszervisszaváltásról” és az Orbán-kormány legnagyobb bűnéről, Novák Előddel az EU himnuszáról és Sándor Fegyirrel a tavaszi szélről, valamint tanúi voltunk Gulyás Gergely útkeresésének is.
A Tisza Párt győzelme után sem állt meg az élet a Megafonnál, a Fidesz-közeli politikai influenszerek hétfőn megtartották első megbeszélésüket a választási vereség után. A szokásos egyeztetések helyszíne, a Digitális Szuverenitás Központ előtt kérdeztük Apáti Bencét, Bohár Dánielt és Trombitás Kristófot arról, mi történt a meetingen, milyen új irányokat jelöltek ki számukra, és érintik-e őket a Tisza nemzeti vagyon-visszaszerzési tervei. Ketten azt is elárulták, kitől kérnek bocsánatot a választási eredmény ismeretében.
Milyen volt találkozni a fekete sereggel Győrben? Rohanjunk eladni a NER-részvényeinket? Hogy készülnek az EU-ban egy esetleges Fidesz-győzelemre? Kért, vagy parancsolt Lavrov a telefonban Szijjártónak? Serdült Viktóriával, Németh Andrással és Kovács Gáborral Pitner Gábor értékelte a hetet.
Meg szeretnéd úszni a magyar egészségügyet ép bőrrel? Légy óvatos – ha mindent jól csinálsz, még akkor sem biztos, hogy meg fogod. Meg szeretnéd élni a nemzeti ünnepet? Légy óvatos – itthon maximum politikai rendezvényen tudod egyelőre. Vélemények, tények, dezinformációk – hogyan szúrd ki őket? Erről is szó esik a Szerkesztőség legújabb adásában, ahol Marton Kamilla, Balkányi Nóra, Németh András és Pitner Gábor fejtik meg az utóbbi hetek eseményeit.
Az elmúlt napokban a kőolaj világpiaci ára közel 40 százalékkal emelkedett, a földgáz ára mintegy 50 százalékos ugrást mutatott. A magyar kormány március 9-én döntött az üzemanyagok központi szabályozásáról, miután az elmúlt időszakban kilőttek az árak a hazai kutaknál is. Azt talán mindenki előtt világos, hogy a drágulás oka az Iráni háború, és egyre többet lehet hallani egy tengerszorosról a Perzsa-öböl környékén, ez a Hormuzi-szoros. De mi történik ezen a tengerszakaszon pontosan, és hogyan gyűrűznek be hozzánk az ottani események, amik miatt már az éppen csak lecsökkent hazai infláció is újra veszélyt jelenthet a magyarok számára. A Közös költség, a HVG gazdasági podcastje ezúttal a Hormuzi-szoros magyar vonatkozásaival foglalkozik.
Magyar Péter belép a szobánkba és beleeszik a születésnapi tortánkba. Ruszin-Szendi Romulusz ránk rúgja a bejárati ajtót, és elráncigálja a lakásban lakó férfiakat az ukrajnai háborúba harcolni. Az elmúlt két évben nemcsak egy új politikai formáció nőtte ki magát itthon, hanem szerves része lett politikának a mesterséges intelligencia is, a Fidesz pedig felfedezve a technológiában rejtőző lehetőségeket, már 2025-ben el kezdte gyártatni a Magyar Pétert lejárató AI-videókat. És itt jön a képbe balett-táncosból először tv-s tehetségkutatók zsűritagjává, majd kormányközeli influenszerré váló Apáti Bence, és a Nemzeti Ellenállás Mozgalom, ahol tettek is azért, hogy ezek a videók nagyon sok emberhez el jussanak.
Családi vállalkozások megszűnnek, a nagy láncok nyeresége nő. Ki nyer valójában az árrésstopon?
Nagyon sokan költöztek már el Gödről, nagyon sok házon kint van, hogy eladó – mondják a Göd-ÉRT képviselői, a környezetvédelmi és városvédő egyesület tíz alapítója közül öten már szintén elhagyták a Samsung-gyár miatt elhíresült várost. Noha Gulyás Gergely a kormányinfón kijelentette, hogy a gyár „maximálisan biztonságos”, annak közvetlen közelében soha semmilyen környezetszennyezés vagy szabálytalanság nem történt, a helyiek szerint ez nem igaz, hiszen számos esetben került ki a gyárból méreganyag. Idővel egyre több adatot szereztek arról, hogy szabálytalanul működik az üzem, amely a bírságok ellenére ismétlődően veszélyeztette a cég a munkásait és a környezetet. A HVG-nek beszéltek egy kertvárosi kút vizében kimutatott mérgező vegyi anyagról, fehér porral fedett bicikliútról, az utcákat elárasztó habról, tisztázatlan eredetű fekete foltokról, és a panaszaikat egyre inkább figyelmen kívül hagyó hatóságokról.
