Tudásközpontot avattak Debrecenben

Nyílt nap keretében mutatták be a Debrecenben létrehozott regionális egyetemi tudásközpontot, melynek elsődleges feladatául a tudományos vívmányok gyakorlati alkalmazását tűzték ki.

  • MTI MTI
Tudásközpontot avattak Debrecenben

A Genomnanotech nevű tudásközpontot a Debreceni Egyetem (DE) és 16 - főként helyi - vállalkozás hozta létre - mondta el Fésüs László akadémikus, a projekt szakmai vezetője. A tudásközpont létrehozásához 1,7 milliárd forint pályázati támogatást nyert az egyetem. Legfontosabb céljuknak azt tekintik, hogy az egyetemen folyó alapkutatási eredmények mielőbb hasznosuljanak a gyakorlatban, termékké váljanak.

A tudásközpontban aktívan együttműködnek a DE költségvetési kutatóhelyei a vállalkozói szférával. Ezáltal erősödik az egyetem alkalmazott kutatási potenciálja, innovációs és tőkevonzó képessége, s javul a vállalkozások kutató-fejlesztő tevékenysége - mondta Fésüs László.

Több fejlesztés már közel van a felhasználáshoz és számos új projektet indítanak, amihez európai uniós támogatásra is számítanak. Példaként említette az új eljárások kidolgozását a legjelentősebb népbetegségeket egyesítő, úgynevezett "metabolikus szindróma" diagnosztikájában és terápiájában, vagy a versenyképes agrár-biotechnológia megalapozását, illetve az orvosbiológiai mérésmetodika és nanotechnológia programot.

Az egyetem és a vállalkozások együttműködéseként létrejött konzorcium gondoskodik a kutatás-fejlesztés eredményeinek hasznosításáról, az új termékek piacra viteléről is. Fésüs László végezetül elmondta: a Genomnanotech tudásközpont kutatási és innovációs tevékenysége az Európai Unió 6. K+F keretprogramjával összhangban működik, jól illeszkedik a tervezett 7. keretprogram élettudományi kutatás és technológiafejlesztés programjához is. A Genomnanotech tudásközpont nyílt napja volt az első rendezvény, amelyet a DE most elkészült, átadás előtt álló élettudományi épületében rendeztek.

Az idei aszályt az egész ország megszenvedheti, Orbánék nagy mentőöve pedig csak kivételezetteknek nyújthat reményt

Az idei aszályt az egész ország megszenvedheti, Orbánék nagy mentőöve pedig csak kivételezetteknek nyújthat reményt

A két évvel ezelőttinél is durvább aszály néz ki idén, az őszi vetés hamarabb ért be, a tavaszi kultúrák „nagyon rossz állapotban vannak”, ha nem jön eső, nagy terméskiesések lehetnek a kukoricában. A kormány most leginkább az öntözéssel kampányol az aszály ellen, kár, hogy ez a hazai termőterületek alig több mint 2 százalékán érhető el.