Nyílt nap keretében mutatták be a Debrecenben létrehozott regionális egyetemi tudásközpontot, melynek elsődleges feladatául a tudományos vívmányok gyakorlati alkalmazását tűzték ki.
A Genomnanotech nevű tudásközpontot a Debreceni Egyetem (DE) és 16 - főként helyi - vállalkozás hozta létre - mondta el Fésüs László akadémikus, a projekt szakmai vezetője. A tudásközpont létrehozásához 1,7 milliárd forint pályázati támogatást nyert az egyetem. Legfontosabb céljuknak azt tekintik, hogy az egyetemen folyó alapkutatási eredmények mielőbb hasznosuljanak a gyakorlatban, termékké váljanak.
A tudásközpontban aktívan együttműködnek a DE költségvetési kutatóhelyei a vállalkozói szférával. Ezáltal erősödik az egyetem alkalmazott kutatási potenciálja, innovációs és tőkevonzó képessége, s javul a vállalkozások kutató-fejlesztő tevékenysége - mondta Fésüs László.
Több fejlesztés már közel van a felhasználáshoz és számos új projektet indítanak, amihez európai uniós támogatásra is számítanak. Példaként említette az új eljárások kidolgozását a legjelentősebb népbetegségeket egyesítő, úgynevezett "metabolikus szindróma" diagnosztikájában és terápiájában, vagy a versenyképes agrár-biotechnológia megalapozását, illetve az orvosbiológiai mérésmetodika és nanotechnológia programot.
Az egyetem és a vállalkozások együttműködéseként létrejött konzorcium gondoskodik a kutatás-fejlesztés eredményeinek hasznosításáról, az új termékek piacra viteléről is. Fésüs László végezetül elmondta: a Genomnanotech tudásközpont kutatási és innovációs tevékenysége az Európai Unió 6. K+F keretprogramjával összhangban működik, jól illeszkedik a tervezett 7. keretprogram élettudományi kutatás és technológiafejlesztés programjához is. A Genomnanotech tudásközpont nyílt napja volt az első rendezvény, amelyet a DE most elkészült, átadás előtt álló élettudományi épületében rendeztek.
A két évvel ezelőttinél is durvább aszály néz ki idén, az őszi vetés hamarabb ért be, a tavaszi kultúrák „nagyon rossz állapotban vannak”, ha nem jön eső, nagy terméskiesések lehetnek a kukoricában. A kormány most leginkább az öntözéssel kampányol az aszály ellen, kár, hogy ez a hazai termőterületek alig több mint 2 százalékán érhető el.
Nem világos, hogy a leginkább szablyacsörgetésnek tekinthető kereskedelmi háború átmegy egy langymeleg állapotba, vagy augusztus elsején totális káosz lesz a vége.
Az ellenzéki politikus szerint ha a Tiszának kétharmada lenne, akkor Rogánt, Schadlt, Völnert, a Matolcsy-kör tagjait, és mindenkit, aki a magyaroktól lopott, bilincsben vinnék el.
Egészen hihetetlennek tűnő hírek, melyekről kiderült, hogy igazak. Hihető átverések. Mindkét fajtából jutott bőven az elmúlt hetekben a közösségi oldalakra.
