A propaganda működése, az erotikus álmok titka és Lucas háborúi: a HVG nagy nyári könyvajánlója 1. rész
Idén is összegyűjtöttük azokat a könyveket, amelyekkel szívesen eltöltenénk a nyarat.
"Az emberek megérdemlik, hogy megfizessék őket, ha valaki használja a tulajdonukat" - jelentette ki a keddi washingtoni sajtókonferencián Herbie Hancock dzsesszzenész, aki a musicFIRST Coalition zenészszervezet képviseletében jelent meg a Capitol Hill-i rendezvényen, olyan kollégái társaságában, mint Sheryl Crow, will.i.am vagy Dionne Warwick.
A csoport azt szeretné elérni, hogy a Kongresszus törvényben szabályozza a rádióadások után járó jogdíjaikat.
A műholdas rádió, az internet rádió és a kábeltévés zenei csatornák a dalszerzők mellett már fizetnek jogdíjat az előadóknak és zenészeknek a lejátszott számok után. Az AM és FM-sávon sugárzó rádiók azonban csak a szerzők jogdíjait egyenlítik ki, az előadók semmit sem kapnak tőlük. Ezen akarnak változtatni Hancockék.
A rádiók és televíziók országos szövetsége (NAB) ellenzi a lépést, mivel szerinte a jogdíj kifizetése miatt rádiós állások ezrei kerülnének veszélybe. A NAB úgy látja, a rádióállomások azzal támogatják az előadókat, hogy rábírják a hallgatókat, vegyék meg a lemezeiket és a koncertjegyeket.
"A rádió éppen annyira támogatja a zenét, mint amennyire a zene támogatja a rádiót" - mondta a szövetséggel egyet nem értő Hancock.
A Kongresszus és a Szenátus előtt fekvő törvényjavaslat alapján a kisebb kereskedelmi rádióknak évi 5000 dollárt (1,2 millió forint) kellene fizetnie, a közösségi, egyetemi és más, nem üzleti alapú rádióknak pedig 1000 dollárt (234 ezer forint). A nagyobb állomásoknál egy kormányszintű szabályozó testület állapítaná meg a dalok után fizetendő jogdíjakat, de a kisebbek is kérhetnék ezt a megoldást.
A csoport azt szeretné elérni, hogy a Kongresszus törvényben szabályozza a rádióadások után járó jogdíjaikat.
A műholdas rádió, az internet rádió és a kábeltévés zenei csatornák a dalszerzők mellett már fizetnek jogdíjat az előadóknak és zenészeknek a lejátszott számok után. Az AM és FM-sávon sugárzó rádiók azonban csak a szerzők jogdíjait egyenlítik ki, az előadók semmit sem kapnak tőlük. Ezen akarnak változtatni Hancockék.
A rádiók és televíziók országos szövetsége (NAB) ellenzi a lépést, mivel szerinte a jogdíj kifizetése miatt rádiós állások ezrei kerülnének veszélybe. A NAB úgy látja, a rádióállomások azzal támogatják az előadókat, hogy rábírják a hallgatókat, vegyék meg a lemezeiket és a koncertjegyeket.
"A rádió éppen annyira támogatja a zenét, mint amennyire a zene támogatja a rádiót" - mondta a szövetséggel egyet nem értő Hancock.
A Kongresszus és a Szenátus előtt fekvő törvényjavaslat alapján a kisebb kereskedelmi rádióknak évi 5000 dollárt (1,2 millió forint) kellene fizetnie, a közösségi, egyetemi és más, nem üzleti alapú rádióknak pedig 1000 dollárt (234 ezer forint). A nagyobb állomásoknál egy kormányszintű szabályozó testület állapítaná meg a dalok után fizetendő jogdíjakat, de a kisebbek is kérhetnék ezt a megoldást.
