A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
A növények nem éppen villámgyors kommunikációs képességeikről híresek. Ha egy gyökér közölni akar valamit a levelekkel vagy a virágokkal - például, hogy kevés a föld nedvességtartalma, vagy szennyezett a talaj, vagy hogy alig akad már tápanyag -, akkor ezt mechanikai vagy kémiai folyamatok útján teszi. Ez igen kezdetleges, és mindenek előtt lassú.
A bonni és a firenzei egyetem botanikusai arról számolnak be az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS (Proceedings of the National Academy of Science) című tudományos szaklapban, hogy a kukoricanövény gyökereiben a sejtek képesek elektromos jeleket le- és továbbadni. Ilyen "sejtbeszélgetésekre" eddig csupán alsóbb- és felsőbbrendű állatoknál volt példa.
"Bebizonyítottuk, hogy a kukorica gyökércsúcsában rendszeresen keletkeznek spontán elektromos kisülések" - mondta Frantisek Baluska, a bonni egyetem kutatója. Ezek az úgynevezett akciós potenciálok sejtről sejtre vezetődnek, méghozzá nem is lassan. Az átviteli sebesség hasonlít a medúzáknál vagy férgeknél megfigyelthez.
Eddig a növénykutatók a kémiai kommunikációra helyezték a hangsúlyt. Ez hormonok útján történik, és meghatározza a virágzást, valamint a növekedést. A kutatók most úgy vélik, hogy a kukorica gyökerében megfigyelhető elektromos aktivitás ahhoz vezethet, hogy egy másik helyen hormonok ürüljenek.
A bonni és a firenzei egyetem botanikusai arról számolnak be az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS (Proceedings of the National Academy of Science) című tudományos szaklapban, hogy a kukoricanövény gyökereiben a sejtek képesek elektromos jeleket le- és továbbadni. Ilyen "sejtbeszélgetésekre" eddig csupán alsóbb- és felsőbbrendű állatoknál volt példa.
"Bebizonyítottuk, hogy a kukorica gyökércsúcsában rendszeresen keletkeznek spontán elektromos kisülések" - mondta Frantisek Baluska, a bonni egyetem kutatója. Ezek az úgynevezett akciós potenciálok sejtről sejtre vezetődnek, méghozzá nem is lassan. Az átviteli sebesség hasonlít a medúzáknál vagy férgeknél megfigyelthez.
Eddig a növénykutatók a kémiai kommunikációra helyezték a hangsúlyt. Ez hormonok útján történik, és meghatározza a virágzást, valamint a növekedést. A kutatók most úgy vélik, hogy a kukorica gyökerében megfigyelhető elektromos aktivitás ahhoz vezethet, hogy egy másik helyen hormonok ürüljenek.
