A gyógyszerekről hajlamosak vagyunk úgy gondolkodni, mintha ugyanúgy hatnának mindenkire. Egy friss egérkísérlet azonban azt mutatta, hogy a nőstény és a hím agy eltérő módon térhet vissza a normális működéshez ketaminos érzéstelenítés után. Mivel ugyanezt a szert depresszió kezelésére is használják, a kutatók szerint érdemes lenne azt is jobban megérteni, vajon embereknél számít-e a nem a hatás szempontjából.
Az idegsejtek közötti kommunikáció egyik kulcslépését sikerült pontosabban feltárniuk a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet munkatársainak, német kutatókkal közösen.
A légszennyezésről általában a tüdő, a szív vagy az érrendszer jut eszünkbe. Egyre több kutatás azonban arra utal, hogy a levegő minősége az agy működésére és a lelkiállapotunkra is hatással lehet. Egy friss elemzés most egy különösen érzékeny területen talált figyelemre méltó összefüggést.
Sokáig úgy gondoltuk, hogy a bélflóra legfeljebb az emésztés miatt fontos, ma azonban egyre több kutatás vizsgálja a bél-agy tengely és az agyműködés kapcsolatát. A bélflóra nemcsak a szervezet működésére, hanem a hangulatra és akár a depresszió kialakulására is hatással lehet. De vajon valóban a bélben keresendők a lelki egészség rejtett összefüggései? A tudomány új válaszokat keres arra, hogyan kommunikálnak a bélbaktériumok az aggyal. Dr. Boros András, a Semmelweis Egyetem adjunktusa segít eligazodni az új kutatásokban.
„Mintha a heréid összezsugorodnának, és két éven belül leszakadnának” – érzékelteti egy szakértő a férfiakkal, mihez foghatók a menopauzához vezető megpróbáltatások. Ráadásul ezek nemcsak a nőket alakítják, hanem hatással vannak a kapcsolataikra is. Ebben az életszakaszban sok a válás, de egy kapcsolat megerősödve is átjuthat a nehézségeken. A hormonális változásokkal járó alacsonyabb ingerküszöb pedig segíthet sok mindent tisztán látni.
Már kapható a Nuropod, amely az ígéret szerint egy fontos ideget stimulálva segíti az embert a stressz kezelésében, így a jobb teljesítmény elérésében is.
A túlgondolás jóval több egy rossz szokásnál, összetett pszichológiai jelenség, amelynek során az agy újra és újra ugyanazokon a kérdéseken rágódik. Van, hogy egyetlen mondat, egy félreérthető üzenet vagy egy rossz döntés emléke egész este nem hagy nyugodni. A túlgondolás láthatatlanul szívhatja el az energiánkat, miközben azt érezzük, hogy még mindig csak keressük a választ. De mi történik valójában az agyban, amikor belekerülünk ebbe a gondolatspirálba, és miért nem működik az, hogy egyszerűen „ne gondoljunk rá”?
Mi lenne, ha egy látszólag ártalmatlan tünet évekkel előre figyelmeztetne egy súlyos neurológiai betegségre? A kutatások szerint a szaglásvesztés és a szagláscsökkenés a Parkinson-kór korai tünete lehet, de az Alzheimer-kór kialakulásával is összefüggésbe hozható. A szakértők egyre inkább úgy tekintenek a szaglórendszer működésére, mint az agy egészségének érzékeny jelzőjére, amely már a klasszikus tünetek megjelenése előtt árulkodó jeleket küldhet. Vajon mit üzen a szervezetünk, amikor egyik napról a másikra eltűnnek az illatok?
Szakmája demisztifikálását tűzte ki célul a Németország legnagyobb és legmodernebb idegsebészeti centrumát vezető Peter Vajkoczy, akinek magyarul is megjelent könyve olvasók tízezreivel ismertette meg az idegsebészet világát. A berlini Charité magyar származású professzorával nehéz, nemegyszer tragikus esetekről, az idegsebészet jelenéről, jövőjéről beszélgettünk, és azt is megtudtuk, milyen zene szól a műtőben.
A korai sikeres diagnózissal nagyságrendekkel több esetet fedeznek fel, a hátrányos helyzetben élőkre azonban ez a legtöbb esetben nem igaz. Melyek a szklerózis multiplex főbb tünetei, és mi lehet az első jele?
Amikor világjárványról beszélünk, a legtöbben fertőző betegségekre gondolunk, gyorsan terjedő kórokozókra. Egyre több szakértő szerint azonban ma már a Parkinson-kór terjedésére is indokolt ezt a kifejezést használni. A betegség világnapját minden évben április 11-én tartják, James Parkinson születésnapján, aki elsőként írta le a betegség jellegzetes tüneteit. Az 1997 óta megrendezett világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a neurodegeneratív kórra, a korai felismerés jelentőségére, valamint az érintettek és családjaik támogatására.
Kanadai kutatók szerint nem a puszta véletlennek köszönhető az, hogy bizonyos zenékkel az ember úgy érzi, képes együtt rezonálni. A megállapítás a zeneterápiát is hatékonyabbá teheti.
Egérkísérletekkel bizonyították a kutatók, hogy nem minden szinapszis követi ugyanazt a tanulási mintázatot az agyban – és ennek a felfedezésnek lehet egy fontos jelentősége is.
A Covid-19 gyakran okoz hosszú távon is fennmaradó idegrendszeri tüneteket, melyek okai máig nem ismertek. A HUN-REN kutatói feltárták a mikroglia sejtek, azaz az agyi gyulladásos folyamatok fő szabályozóinak szerepét a betegséggel összefüggő agyi károsodás kialakulásában.
Amerikai kutatók a kolerabaktérium zebrahalakra gyakorolt hatását vizsgálva arra jutottak, hogy az immunrendszer és az idegrendszer együtt dolgozik azon, hogy a bélrendszer egészségét visszaállítsa.
A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (HUN-REN KOKI) kutatói megfejtették, hogyan tudnak az idegsejtek egységes jeleket küldeni egymásnak. A felfedezés azért is fontos, mert ezek zavara számos problémához vezethet.
Svéd és amerikai kutatók fejlett technikák bevetésével mutatták meg, hogy milyen is valójában az a kis idegrendszer, ami a kifejezetten a szívnek van fenntartva és kizárólag arra összepontosít.
A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) agykutatói egy rendkívül nagy felbontású mikroszkóp segítségével feltárták, mi történik pontosan az idegsejtek közötti kapcsolódási pontokon, az úgynevezett szinapszisokon.
Már évekkel a tünetek megjelenése előtt kimutatható lehet a rengeteg embert érintő Parkinson-kór, köszönhetően az okosóráknak és a mesterséges intelligenciának – derül ki egy új tanulmányból.
Sérülések, neurodegeneratív betegségek, stroke vagy fertőzések után szükségessé váló lebontó folyamatok új formáját fedezték fel az idegrendszerben az ELKH Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) kutatói. Ez a terápiás kezelésekben tehet majd jó szolgálatot
