Kanadai kutatók szerint nem a puszta véletlennek köszönhető az, hogy bizonyos zenékkel az ember úgy érzi, képes együtt rezonálni. A megállapítás a zeneterápiát is hatékonyabbá teheti.
Egérkísérletekkel bizonyították a kutatók, hogy nem minden szinapszis követi ugyanazt a tanulási mintázatot az agyban – és ennek a felfedezésnek lehet egy fontos jelentősége is.
A Covid-19 gyakran okoz hosszú távon is fennmaradó idegrendszeri tüneteket, melyek okai máig nem ismertek. A HUN-REN kutatói feltárták a mikroglia sejtek, azaz az agyi gyulladásos folyamatok fő szabályozóinak szerepét a betegséggel összefüggő agyi károsodás kialakulásában.
Amerikai kutatók a kolerabaktérium zebrahalakra gyakorolt hatását vizsgálva arra jutottak, hogy az immunrendszer és az idegrendszer együtt dolgozik azon, hogy a bélrendszer egészségét visszaállítsa.
A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (HUN-REN KOKI) kutatói megfejtették, hogyan tudnak az idegsejtek egységes jeleket küldeni egymásnak. A felfedezés azért is fontos, mert ezek zavara számos problémához vezethet.
Svéd és amerikai kutatók fejlett technikák bevetésével mutatták meg, hogy milyen is valójában az a kis idegrendszer, ami a kifejezetten a szívnek van fenntartva és kizárólag arra összepontosít.
A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) agykutatói egy rendkívül nagy felbontású mikroszkóp segítségével feltárták, mi történik pontosan az idegsejtek közötti kapcsolódási pontokon, az úgynevezett szinapszisokon.
Már évekkel a tünetek megjelenése előtt kimutatható lehet a rengeteg embert érintő Parkinson-kór, köszönhetően az okosóráknak és a mesterséges intelligenciának – derül ki egy új tanulmányból.
Sérülések, neurodegeneratív betegségek, stroke vagy fertőzések után szükségessé váló lebontó folyamatok új formáját fedezték fel az idegrendszerben az ELKH Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) kutatói. Ez a terápiás kezelésekben tehet majd jó szolgálatot
Az M-páciensként ismert spanyol polgárháborús sérült 1938-ban kapta meg azt a fejlövést, aminek következményeként az aggyal kapcsolatos tudományos nézet is megváltozott.
Valamilyen formában azok az állatok is képesek asszociatív emlékeket alkotni, amelyek nem rendelkeznek a klasszikus értelemben vett aggyal – állapította meg egy új kutatás.
A Pittsburgh-i Egyetem kutatói egy kísérlet során arra voltak kíváncsiak, miként működik a gyakorlatban az az implantátum, amit a nyaknál kell beültetni, hogy stimulálja a gerincvelő egy részét. Az eredmények azt mutatják, a fejlesztés sikeres.
Egy kutatásban egerek generációit tette szorongóbbá az aszpartám nevű mesterséges édesítőszer, amit élelmiszerek ezreiben használnak napjainkban. És ez csak az egyik gond vele.
Az idegrendszer fejlődési és a felnőttkori zavarait vizsgálják a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és hat partnere által életre hívott Transzlációs Idegtudományi Nemzeti Laboratórium (TINL) keretein belül – tájékoztatott a baranyai felsőoktatási intézmény csütörtökön.
Egy nemzetközi kutatócsoport egy agyi ritmus, a gamma oszcilláció újabb funkcióját fedezte fel a neurális kódolásban. Ez elsőre viszonylag száraz információnak hangzik, de úgy talán izgalmasabb, ha hozzátesszük, hogy sikerült bizonyítaniuk, hogy agyunk idegsejtjei erre a ritmusra hangolódva kódolják a teret és navigálnak minket. Ez megerősíti azt a feltevést, miszerint a gyors ritmus a szükséges előfeltétele minden magasabb rendű agyi funkciónak.
Egy minden korábbinál hangsúlyosabb kutatás kideríthette, mi vezet a központi idegrendszert érintő betegség, a sclerosis multiplex kialakulásához.
A Covid-járványt, a koronavírus okozta betegséget, majd a betegség aktív szakaszát követő lábadozást is kísérhetik tartós és néha súlyos neurológiai tünetek. A tudósok már vizsgálják az okokat, és kutatják a lehetséges gyógymódokat.
A zikavírus késleltetheti a gyermekkori idegrendszer-fejlődést és csökkent látó-, valamint hallóképességhez vezethet – derült ki egy tanulmányból.
Brit kutatók azonosították a Parkinson-kór legkorábbi jeleit az agyban, a betegség megjelenése előtt 15-20 évvel. A felfedezés elvezethet új diagnisztikai eljárásokhoz és újfajta kezelésekhez.
Egy új vizsgálat szerint az idegrendszerünk akár három évtizeden keresztül fejlődhet.
