A szakemberek 22 oldalas dokumentumban foglalták össze állításaikat. Szerintük a szonda lábára a landoláskor felcsapódó cseppecskék folyékony vízből származtak. A víz alapvető fontosságú az élet kifejlődéséhez, és amennyiben alátámasztják a felfedezést, kevésbé tűnne barátságtalannak a Mars sarki jégtakarója.

Más kutatók ugyanakkor nem értenek egyet a következtetéssel, véleményük szerint a képek túlságosan is elmosódottak ahhoz, hogy alátámasszák a nem mindennapi állítást. "Kicsi a valószínűsége annak, hogy ez lenne a magyarázat. Csak a gomolygó pára látható. Ez a rendes, izgalmat nélkülöző magyarázat" - mondta Michael Hecht, a NASA  más égitestekre küldendő robotberendezéseket tervező intézetének munkatársa.

A Phoenix 2008 májusában landolt a Mars északi sarkának közelében, és öt hónapon át vett mintákat a felszínből és a jégből. A szonda megerősítette a jég jelenlétét, és az első olyan robot lett, amely megolvasztva elemezte az anyagot. A pormintákban pedig jelentős mennyiségű perklorátot, vagyis erősen oxidáló sót talált.

A Mars jelenlegi környezete túl hideg, légköre pedig túl vékony ahhoz, hogy folyékony víz alakuljon ki a felszínén. A huszonkét tudós viszont azt írja: a fagypontot lejjebb szorítva a szonda leszállóhelyének közelében talált perklorát sós folyadékká olvasztotta a jeget. Szerintük a Phoenix landolásakor ebből a folyadékból fröccsent pár csepp a szonda lábára.

A folyékony halmazállapotú víz jelenlétére a szonda által készített felvételek is bizonyítékot jelenthetnek; a tudósok megjegyezték, hogy néhány csepp összefolyt a másikkal, és ezáltal nőtt a méretük.