A kutatás-fejlesztés lehet kiút a válságból

Ez azt jelenti, hogy a 2008. évi GDP-arányos 0,97 százalékról, 2009-ben 1,1 százalékra nőnek az innovációra fordítható források - közölte a  miniszter egy a válságkezeléssel foglalkozó konferenciát megelőző sajtótájékoztatón.
 
Ugyanakkor egyre több jut a közvetlen vállalati fejlesztések támogatására, annak érdekében, hogy a cégek ne építsék le innovációs kapacitásukat, és versenyképes termékekkel, szolgáltatásokkal jelenhessenek meg a válság után a piacon - tette hozzá.
 
A miniszter elmondta, hogy a kutatás-fejlesztésre fordítható összeg a központi költségvetésből, az Innovációs Alapból, a gazdasági, a társadalmi infrastruktúra, illetve a humánerőforrás- fejlesztési operatív programból adódik össze. A források növekedésének köszönhetően pedig elérték, hogy az átlagos támogatási szint egy-egy pályázat esetében immár meghaladja a 600 millió forintot.
 
A vállalati szektor erősítése érdekében viszont immár önállóan nem részesedhetnek az Innovációs Alapból az egyetemek, vagy kutatóintézetek, hanem konzorciumot kell létrehozniuk gazdasági társaságokkal, multinacionális cégek, illetve kis- és középvállalkozások részvételével.
 
Példaként említette, hogy a Richter Gyógyszergyár a budapesti és a debreceni orvosegyetemekkel, illetve kis- és középvállalkozásokkal összefogva használhatott fel egymilliárd forintot, 300 millió forintos önrész mellett egy nanogyógyszer kifejlesztésére, konzorcium keretében. Konkrét projekteket támogatnak tehát, és ehhez keresik meg a megfelelő kutatási hátteret - fűzte hozzá.
 
Ugyanakkor a gazdaságfejlesztési operatív program a fejlesztések megvalósításához szükséges infrastruktúra kialakítását szolgálja, a társadalmi infrastruktúra- illetve a humánerőforrás- fejlesztési operatív programok pedig a felsőoktatási intézményekben és kutatóintézetekben folyó innovációs tevékenységet segíti - mondta a miniszter. Végül visszautasította azt a közvélekedést, hogy az innovációs alap legnagyobb része a multinacionális vállalatokat gazdagítja.
 
Közlése szerint tavaly például az alapban található források 57 százalékát a kis- és középvállalkozói szektor használhatta fel, és csupán 6-7 százalék jutott a nagyvállalatoknak konzorciumi együttműködés keretében - mondta Molnár Károly.