A neutroncsillagok esetében extrém gravitációról és forgási sebességről beszélhetünk, ugyanis tömegük hasonlít a Napéhoz, mindez azonban körülbelül 20 kilométer szélességben oszlik el - említ egy példát az újság -, továbbá másodpercenként több százszor fordulnak meg tengelyük körül. Ezen tulajdonságaik birtokában hatalmas fodrokat vethetnének az űr szövetében, ha felületük egyenetlen vagy aszimmetrikus lenne - ilyen egyenetlenségeket pedig könnyen "szerezhetnek", ugyanis lehet, hogy egy kísérőcsillag anyagát "falják fel", de a csillag legforróbb területein nagyobb dudorok is megjelenhetnek.

A csillagászok eddig úgy gondolták, hogy a neutroncsillag kérgének erőssége összehasonlítható a Földön fellelhető legkeményebb anyagokéval, az új szimulációk szerint azonban a csillagokban sokkal erősebb anyagminőségről beszélhteünk. A kő és az acél azért képes repedni, mert kristályaikban repedéseket okozó hézagok vagy defektek vannak, a neutroncsillagokban uralkodó extrém nyomás viszont gyakorlatilag kipréseli a kéregből a tökéletlenségeket, így olyan különlegesen tiszta kristályok születnek, amik sokkal nehezebben törnek - a neutroncsillagok kérgének atomjaihoz 10 milliárdszor nagyobb nyomás kell, hogy töréspontjukig eljussunk. 

Ilyen kérgekkel egy neutroncsillag nagyobb, akár tíz centiméter magas dudorokat is képes elviselni felületén, így olyan gravitációs hullámok jöhetnek létre, amelyek százszor erősebbek lehetnek az eddig feltételezetteknél - mindez pedig magyarázatokat adhat a csillagrengésekre, azon eseményekre, amikor erős mágneses mezők tépik fel egy neutroncsillag kérgét, illetve a gammasugárzás hirtelen megugrásaira is.