Bármi is legyen a Caldwell 73 gömbhalmazban talált furcsa égitest, a kutatók szerint szinte biztos, hogy segíthet megválaszolni az univerzummal kapcsolatos legalapvetőbb kérdéseket.
Eddig nem volt közvetlen bizonyíték, hogy egy szupernóvává váló csillagból valóban neutroncsillag vagy fekete lyuk lesz, egy amatőr csillagásznak köszönhetően azonban most már van.
Két neutroncsillag összeütközése, összeolvadása szerencsére ritka jelenség, azonban ha csillagászati léptékekkel mérve bolygónk közelében történik, annak végzetes hatása lehet a földi életre.
Az amerikai NoirLabs kutatói egy kettős neutroncsillag-rendszert fedeztek fel, amely nemesfémekkel szórja majd tele a galaxist, amikor összeolvad.
Csupán egy-két napon át látható, ha két neutroncsillag összeütközik, egy új teleszkóppal viszont valós időben lehet megfigyelni az eseményt.
A kutatók a Tejútrendszerben találták meg azt a neutroncsillagot, amelynek mágneses mezője 60 százalékkal erősebb a korábbi rekorderénél.
A Sydney-i Egyetem kutatói egy olyan neutroncsillagot figyeltek meg, amely rendkívül lassan forog a tengelye körül. Ráadásul egy olyan régióban bukkantak rá, ahol semmi keresnivalója.
Pár éve érdekes adatokat rögzítettek csillagászok, de csak most jöttek rá, mi volt az: összeütközött két csillag.
Először figyeltek meg közvetlenül egy fekete lyukból és egy neutroncsillagból alkotott kettős rendszert – közölte a Wigner Fizikai Kutatóközpont. Ezzel újabb hiányzó láncszemmel egészítette ki az extrém kozmikus jelenségekről alkotott ismereteinket a gravitációs hullámok detektálására létrejött, az észlelést végző LIGO-Virgo-KAGRA együttműködés, amelyben három magyar kutatócsoport is részt vesz.
A gravitációs hullámok észlelésére és kutatására felállított Ligo-Virgo Kollaboráció egy 800 millió évvel ezelőtt bekövetkezett kozmikus ütközés gravitációs hullámait észlelte. Hogy mi ütközhetett össze a fekete lyukkal, egyelőre nem tudni.
A hivatalosan elismert eddigi legnagyobb tömegű, a Napnál mintegy 2,17-szer nehezebb neutroncsillagot fedeztek fel az amerikai Nyugat-Virginiai Egyetem csillagászai.
Először figyelhették meg tudósok, amint egy feketelyuk "felfal" egy neutroncsillagot. A kozmikus esemény feltehetőleg mintegy 900 millió éve történhetett, de a Földön a LIGO és Virgo gravitációshullám-obszervatóriumok csak augusztus 14-én észlelték a jeleit.
A Hubble űrteleszkóp egy közeli neutroncsillagnál szokatlan infravörös fényt érzékelt, ami azonnal felkeltette a csillagászok érdeklődését.
Egy úttörő módszer segítségével végzett mérésekkel a valaha észlelt legnagyobb tömegű, mintegy 2,3 naptömegű neutroncsillagot azonosították spanyol csillagászok.
Könnyen lehet, hogy a HESS J1731-347 valójában nem is neutroncsillagnak, hanem egy ritka kvarkcsillagnak nevezhető.
A tudósok eddigi feltételezése szerint az arany a neutroncsillagok ütközése során képződik. A kutatók még 2017-ben figyeltek meg egy ilyen eseményt, amely során a vasnál nehezebb anyagok – többek között arany – keletkezett. Egy friss tanulmány szerint azonban más lehet a magyarázat.
Egy nemzetközi kutatócsoport megtalálhatta a harminc éve vizsgált, 1987A jelű szupernóva, egy felrobbant csillag maradványait.
Egy igen nehezen észlelhető objektumot szúrtak ki tudósok az úgynevezett Kis Magellán-felhőben.
Mintegy 2,5 millió galaxist tartalmazó katalógussal járult hozzá Frei Zsolt Széchenyi-díjas asztrofizikus és kutatócsoportja az amerikai lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium (LIGO) és olaszországi párja, a VIRGO által észlelt neutroncsillag-összeolvadás helyszínének azonosításához.
Különleges jelenséget figyelhettek meg műhold segítségével genfi kutatók: egy rendkívül nagy gáz- és részecskefelhő neutroncsillaggal találkozva röntgensugarakat bocsátott ki, amely a csillag négy órán át tartó ragyogását eredményezte.
