Fassett a Palaeontologica Electronica szaklapban publikált tanulmányában azt állítja: egy csoportnyi dinoszaurusz vélhetően túlélte a tömeges kihalást Új-Mexikó és Colorado egyes pontjain, ezen állatcsoport csak később, körülbelül félmillió év múlva halt ki - ezen elmélet szerint a paleocén időszak kezdetén.
A kutató ugyanis olyan csontokat talált a San Juan-medencében, amelyekben teljesen más koncentrációban találhatóak meg ritka földfémek, mint az alattuk lerakódott krétakori kőrétegben - pontosan ezek miatt bukik meg szerinte az ellene felhozott elmélet, ami szerint az állatok csontjait korábbi sár- vagy homokrétegből felhozhatja a folyók eróziós munkája és a csontok így földtörténetileg fiatalabb kőrétegbe kerülhetnek.
Másik bizonyítéknak számít még az is, hogy Fassett 34 hadroszaurusz-csontot talált egymás mellett - a kutató azt állítja, ha a csontok lerakásáért egy folyó lenne felelős, akkor a csontok sokkal jobban szétszóródtak volna.
