A kutatás felfedező ereje hajtja Ősi Attilát, aki kitalálta és vezeti a magyarországi dinoszaurusz-kutató expedíciót. Nekik köszönhetően olyan őshüllőket ismerhettünk meg, mint a Hungarosaurus, az Ajkaceratops és a Bakonydraco galaczi. A feltárt múlt aktuális tanulságokkal is szolgál.
Betondarabokból, megkövesedett műszálas ruhákból és sörösdobozokból, valamint mérhetetlen mennyiségű csirkecsontból kell majd a távoli jövő őslénykutatóinak következtetéseket levonniuk az emberiség XXI. századi civilizációjáról – állítja két brit paleobiológus. De mit tanulhatunk ma a fosszilizáció folyamatának megértéséből?
Az egykoron Magyarország területét is borító ősi tengerben különleges porcoshalak éltek, ezek maradványait vizsgálják. Tehéncápákat, tüskéscápákat, világítócápákat és kutyacápákat is találtak, melyek leszármazottai mai is megtalálhatók a tengerekben.
Nagy valószínűséggel az eddig vélttel ellentétben a tirannoszauruszok nem magányos ragadozók voltak, hanem a farkasokhoz hasonlóan csapatban vadászhattak egy új kutatás szerint.
Aki emlékszik arra, hogyan kerekedett felül nemrég a buta táblázatkezelő az okos genetikusokon, az meg sem lepődik, hogy most hasonló malőrbe futottak bele az őslénykutatók.
Az Alberta Egyetem kutatói még 1991-ben bukkantak Scottyra, de mostanáig dolgoztak azon, hogy mindent kiderítsenek róla.
Egy 28 ezer éve fagyott mamut sejtjeit sikerült aktiválni, de, sajnos, még messze vagyunk a Jurassic Parktól.
Legkevesebb hét különböző fajtól származó 85 dinoszaurusz-lábnyomra bukkantak a kutatók a délkelet-angliai Kelet-Sussex megyében, ez a legváltozatosabb és legrészletgazdagabb ilyen típusú leletegyüttes a kréta időszakból, amelyet eddig Nagy-Britanniában találtak.
A kék és a barna különböző árnyalataiban pompázó, foltos és pettyes tojása volt néhány dinoszaurusznak – derült ki a Nature című tudományos folyóiratban megjelent új tanulmányból, amely azt bizonyítja, hogy a színes tojás korántsem a modern madarak kivételes tulajdonsága, hanem már az őseiknek számító dinoszauruszok csoportjára is jellemző volt.
Spanyol és argentin paleontológusok 110 millió évvel ezelőtt élt őslények maradványait találták meg Argentína Neuquén tartományában.
A medvefélékhez (Ursidae) tartozó ismeretlen faj fosszíliáit fedezték fel spanyol paleontológusok, az óriáspandák "unokatestvéreinek" tartott állatok a mai Zaragoza tartományban éltek tizenegymillió évvel ezelőtt. A leletről az Estudios Geológicos című folyóiratban jelent meg tanulmány.
Az őskori primitív állatok némelyike a sötétben is kitűnően látott, erről tanúskodik az az 515 millió éves fosszília, amelyet a dél-ausztrál Kangaroo-szigeten fedezett fel egy nemzetközi kutatócsoport.
Egy Argentínában talált hosszú nyakú növényevő dinoszaurusz maradványa az őslények egy újabb "hiányzó láncszeme" lehet.
Vegetáriánusnak bizonyulhat Ausztrália legnagyobb húsevő dinoszaurusza, legalábbis ezt állítják a Queenslandi Egyetem kutatói, akik az őshüllő nyomait elemezték a Lark Quarry lelőhelyen. A kutatásról a Cretaceous Research című folyóiratban jelent meg tanulmány.
Milyen közös őse lehetett a Földet benépesítő számtalan madárfajnak? Hogyan festett a protomadár? Madarat tolláról. És a madárőst meg mijéről?
Az őslénykutatás egyik legnagyobb elméletét kérdőjelezte meg Jim Fassett. Az amerikai paleontológus új leletekkel tudja bizonyítani, hogy nem az összes dinoszaurusz halt ki a kréta földtörténeti időszak végén, adott hírt a meglepő kutatásról az Examiner.
Két terhes páncélozott hal megkövült maradványai bizonyítják, hogy a testen belüli megtermékenyítés már 380 millió évvel ezelőtt megkezdődött, sokkal korábban, mint eddig feltételezték - közölték ausztrál és brit tudósok a Nature tudományos magazinban.
