A jövőben vélhetően sokkal gyorsabban és sokkal nagyobb távolságról is működni fog a biometrikus azonosítás, azaz bármilyen technológia, amely testünk egyedi jellegzetességeit használja fel személyazonosságunk megállapításához. A Singularity Hub szerint újszerű ötletnek számít ezen területen az OAE (otoakusztikus emisszió), amely legalább ennyire meglepő is.

Amikor egy akusztikus inger - értsd, hang - megüti fülünket, a belső fülben található csiga szőrsejtjeinek köszönhetően jut ez el halántéklebenyünkbe. Dr. Stephen Beeby, a brit Southamptoni Egyetem mérnöke a szőrsejteket egy bizonyos fajta hanggal - kattanások sorozatával - stimulálja, aminek hatására azok nagyon halk, csak érzékeny műszerekkel észlelhető zajt csapnak kitágulásuk és összehúzódásuk következtében. Mivel mindenkinek különbözik a csigája, ezért a szőrsejtek által kibocsátott zaj is más, hasonlóan az ujjlenyomathoz egyedi azonosítóként használható.

Ha mobiljainkba beépíthető lenne a szuperérzékeny mikrofonokkal észlelhető OAE, akkor bankunk vagy telefoncégünk távolról is másodpercek alatt meg tudná állapítani személyazonosságunkat, valamint akár a mobilos vásárlásokhoz sem lenne szükség körülményes azonosítási procedúrára. Mindehhez a kutatóknak azonban számos problémát kell még leküzdeniük - be kell bizonyítaniuk azt, hogy a szőrsejtek által kibocsátott zajt nem változtatja az öregedés és azt is, hogy a technológia megbízható, azaz elhanyagolható számú hamis azonosításra vagy téves riasztásra számíthatunk használata közben. Azt is meg kell vizsgálni, hogy a belső fül fertőzései vagy éppenséggel az átlagosnál több fülzsír mennyire módosítja a fülzajt, továbbá azt a korábban megállapított tényállást is orvosolni kell, hogy az alkoholfogyasztás tompítja az OAE hangját. A kutatók azt állítják: az OAE-jelekből a hallgató nemét és etnikai hovatartozását is meg tudják állapítani.