Ahogy várni lehetett, elmaradt az áttörés Trump és Putyin csúcstalálkozóján
Az orosz elnök, aki alig négy órát töltött az USA területén, már el is utazott Moszkvába.
Szeptemberben indul meg újra Genf közelében a CERN intézet részecskegyorsítója, a média által felkapott vészhírek pedig mind végítéletet látnak: szerintük vagy szürke anyag keletkezik majd, ami mindent szürke anyaggá változtat és így zabálja fel az anyag az univerzumot - vagy fekete lyukak keletkeznek, amelyek általunk eddig nem tapasztalt tömegvonzással szívnak magukba minden anyagot, így zabálva fel Földünket.
Cáfolja mindezt a New Scientist bloggere, Jo Marchant. Szerinte ugyanis a Föld légkörének részecskéit a beérkező kozmikus sugárzás olyan energiával bombázza, amire az LHC részecskegyorsító képtelen, úgyhogy ha születnek is fekete lyukak a működése közben, azok garantáltan nem bántanak minket. Marchant szerint a kozmikus sugárzás következtében létrejött fekete lyukak fénysebességgel mozognak, úgyhogy gyakorlatilag keresztülszáguldanak a bolygón, mielőtt bármilyen problémát okozhatnának. A genfi kísérletben létrejövő fekete lyukak állni fognak, akkor lehet csak baj, ha még stabilak és nagy erőt tudnak kifejteni környezetükre - teszi hozzá.
Cikkében kifejti: értesülései szerint az LHC kísérletei során létrejövő fekete lyuk legrosszabb esetben is csak egy narancs méretű tárgyra tudna hatást kifejteni, és kifejezetten lassan nőne, úgyhogy a tudósoknak lenne idejük megfékezni. A fekete lyukak töltése az általuk felfalt részecskéktől függ, úgyhogy első lépésként elektronokkal bombáznák egy katódsugárcsőből, majd egy negatív töltésű fémdobozt építenének köré. Így a fekete lyuk és a doboz taszítanák egymást, a lyuk pedig a doboz közepén maradna - ezt biztosítandó, a doboz belsejében vákuumállapotot kell létrehozni.
