A Csepecki Mechanikai Művek az egyetlen olyan oroszországi üzem, ahol nióbium-ón és nióbium-titán ötvözetű szupravezetőket gyártanak. A zárt ciklusú gyártási rendszer számos gyártási folyamatot foglal magába az alapanyagok gyártásától a kész szupravezető szálak előállításáig, beleértve a szálak elektrofizikai jellemzőinek mérését, valamint a teljes technológiai feldolgozási folyamat paramétereinek ellenőrzését.   

A magfúzió, melyet a jövő erőművei alkalmaznak majd, mintegy százszor annyi energiát termel, mint az atomerőművekben használt uránium-izotóp hasadása, illetve több milliószor annyit, mint amennyi a ma használt energiahordozók égése során keletkezik.

A nemzetközi projekt keretében a csepecki üzem 2012-ig 160 tonnányi nióbium-ón és nióbium-titán ötvözetű szupravezetőt állít elő. Az ITER keretében folytatott kutatás és a kísérleti termonukleáris reaktor kifejlesztése azonban csak a kezdet.

„Nemsokára elérkezik az idő, amikor diverzifikálnunk kell a szupravezető anyagok gyártását és piaci bevezetését annak érdekében, hogy a tudomány és a technológia más területein is alkalmazhatóak legyenek” – nyilatkozta Vladimir Rozsdesztvenszkij, a TVEL alelnöke.

A szupravezető anyagok gyártása a jövőre nézve új távlatokat nyit meg: a szupravezetők orvosi tomográfokban, diagnosztikai műszerekben, szuprahővezetőkben, elektromos akkumulátorokban, valamint áramingadozás ellen védő berendezésekben is alkalmazhatóak lesznek. Az ITER projekthez szükséges szupravezető szálak gyártásához Csepeckben a meglévő termelőkapacitás felhasználásával évi 60-100 tonna mennyiségben gyártanak majd szupravezető anyagokat és speciális ötvözeteket. 

Mi az az ITER?

A Kísérleti Termonukleáris Reaktor (International Thermonuclear Experimental Reactor - ITER) nemzetközi projektben az Európai Unió, Kína, India, Oroszország, az Egyesült Államok, Dél-Korea és Japán vesz részt. A projekt a termonukleáris fúziós energia ipari méretekben, békés célokra történő felhasználásának technológiai megvalósíthatóságát hivatott bizonyítani.  A 2016-ban elkészülő ITER látványterve © TVEL A Kísérleti Termonukleáris Reaktort a franciaországi Cadarach városában építik meg, és 2016-ban helyezik üzembe.  Szellemi és pénzügyi kapacitások tekintetében az ITER projekt meghaladja a nemzetközi űrállomás kapacitásait. A termonukleáris reaktor magjában a hőmérséklet folyamatosan 150 millió fok lesz (összehasonlításképpen, a Nap belső hőmérséklete 20 millió C°). Ilyen magas plazmahőmérsékleten a hidrogén-izotópok radioaktív hulladék hátrahagyása nélkül égnek el. Ezen túlmenően, egy egységnyi termonukleáris fűtőanyagból 10 milliószor több energia állítható elő, mint a szerves tüzelőanyagok elégetése során, illetve százszor annyi energia keletkezik, mint amennyi egy atomerőmű reaktoraiban az uránmag hasadásakor. Az ITER projektet a Szovjetunió már korábban elindította, amikor bemutatta a világnak a TOKAMAK (tóruszkamra mágneses tekercselésben) koncepciót, mint a termonukleáris fúziós energiatermelés egyik lehetséges módját.