A világ legmélyebben fekvő laboratóriumát, amelynek alapkőletételére tudósok, politikusok gyűltek egybe, Dél-Dakotában egy elhagyott aranybányában hozzák létre.

Az aranybányában, amelynek legmélyebb járata 2450 méterre van a felszín alatt, 125 évnyi művelés után 2001-ben hagytak fel a nemesfém kitermelésével. Évekkel ezelőtt kikapcsolták a szivattyúkat, amelyek szárazon tartották a bányát, a falakat, a plafont, a padlót rozsdás lerakódás borítja, s mielőtt egyáltalán elkezdődne az építkezés, stabilizálni kell a járatokat.

A tudósok azt próbálják majd kideríteni, hogy mi is valójában a sötét anyag, amely nem bocsát ki fényt, vagy detektálható sugárzást. A kutatók reményei szerint azonban jelenléte kimutatható a látható anyagban kiváltott gravitációs effektus révén. Olyan kérdésekre keresik majd a választ, hogy mennyi van a sötét anyagból, s milyen hatással lehet a világegyetem jövőjére. A fizikusok meggyőződése szerint a sötét anyag nélkül ki sem alakulhattak volna a galaxisok. Reményeik szerint amennyiben több ismerettel rendelkeznek a sötét anyagról, kideríthetik azt is, hogy tágul-e vagy zsugorodik az Univerzum.

Az első projekt a LUX (Large Underground Xenon, azaz a nagy földalatti xenondetektor). A kutatók megkísérlik a sötét anyag "kísérteties" részecskéit egy 330 kilogrammos, a víznél háromszor súlyosabb folyékony xenonnal megtöltött tartályban "elcsípni". E kutatás a tudósok reményei szerint segít megérteni, hogy mi is történhetett a világegyetemet létrehozó ősrobbanás során.

S hogy miért kell e kísérletet hat Empire State Building-nyi mélységben végezni?  Amennyiben a Föld felszínén próbálnák meg kimutatni a sötét anyagot, aligha kapnának pontos adatokat: a mérések eredményeit eltorzítaná a szuperérzékeny detektorokat érő kozmikus sugárzás.

A bányában már most is végeznek földtani és hidrológiai kísérleteket, s a LUX-nak helyet adó majdani laboratórium mellett két másik, mélyebben lévő tudományos létesítményt is terveznek. A kutatók reményei szerint a két mélyebb laboratórium építése 2012-ben kezdődhet meg, s 2016-ban már üzembe helyezhetik őket. A projektek tervezett költsége 550 millió dollár, csaknem 110 milliárd forint.