Mi olyan 5 óra körül vergődtünk oda és egyből a tömegbe vetettük magunkat. Dan Berube, a rendező (boston-i Final Cut Group) szivélyesen fogadott minket és elmondta (mivel indulásunkat előre jeleztem Twitterben), hogy már várt minket és nagyon örült, hogy eljöttünk. Szimpatikus volt Ő is és a többi résztvevő úgyszintén. Bár mi voltunk a legfiatalabb user group a résztvevők között, és az egyetlenek kelet európából, mégis egyenrangúan kezeltek minket a többi ország csoportjaival. Dan arra is megkérte a résztvevőket, hogy egy pár percre álljanak föl és mindenki mutatkozzon be a körülötte ülőknek. Mindenki kezet rázot a szomszédjával és elmondta honnan jött és mit csinál.

Mielőtt még az előadások megkezdődtek, gyorsan körbeszaladtuk a kiállitókat. Főleg amerikai cégek voltak, vagy azok angliai képviselői. A ő szponzor a BlackMagic volt, ami látható is volt, mindenfelé BlackMagic termékeket mutattak be, és az ő prospektusaikra lehetett ráülni a nagyteremben is (ugyanis minden székre le volt téve egy). A kiállitók között volt még az Adobe is, akik az új CS4-es csomagjukat reklámozták. Bár túl nagy érdeklõdés nem volt, hiszen ők a Premiere-t erőltették egy Final Cut Pro konferencián.

Ennek ellenére a Photoshop és After Effects szinte elkerülhetetlen szoftverek, amelyeket majdnem mindenki használt a teremben (ez a kézfeltételek után egyből látható volt). Így azt meg kell hagyni, hogy a PS vagy AE tényleg kiváló és szükséges szoftver. Mint kiderült, minden produkciós cég workflow palettáján szerepel.
Ott volt még a The Foundry is (egyébként ez angol cég) illetve az EditShare, de az összes támogatót meg lehet nézni a következő site jobb oldali oszlopában.

Minden cég felajánlott ajándékokat, amelyeket a konferencia végén osztottak ki a jegyekre nyomtatott számok kihúzásával.

Hét óra magasságában megkezdődtek az előadások, pontosabban a szinpadra kérték a Final Cut Pro csoportok képviselőit.
Ott voltak a franciák, az olaszok, írek, angolok, németek, de sok amerikai csoporttól is jöttek. Kelet európából az egyedüli csoport, a magyar is megjelent, természetesen személyünkben. Ezután kezdődtek el sorban az előadások. A JVC Pro HD GY-HM100U ProHD kamera bemutatásával kezdődött meg az előadás-sorozat. Tulajdonképpen csak a kamera paramétereit tudtuk meg, illetve hogy miért jobb ez, mint az eddig a piacon kapható kamerák. Ezt most nem soroljuk fel, a website-on lehet a kameráról bővebben olvasni.

Ezután jött az Adobe-tól Jason Levine (akit mi már tavaly is láttunk, hallottunk az amszterdami IBC-n, jellegzetes stílusa van). Itt egy kicsit Dejavu érzésünk is volt, úgy éreztük, újra leadta az előadást, ami szinte szóról-szóra az volt, amit az IBC-n tavaly láttunk. Viszont érdekesen mutatta be a FCP-CS4 (főleg a Photoshop, After Effects és Encore) közötti gyors interakciót (xml-t használva).
Előadásának a lényege az volt, hogy egy ilyen posztprodukciós munkából szinte elengedhetetlen a Photoshop, vagy After Effects, illetve ha Blu-ray lemezre akarunk irni akkor az Encore. Ez valljuk be tényleg igy van, viszont amikor célozgatni próbált a Premiere, kifütyülték, igy gyorsan elterelte a szót azzal, hogy az anyagot mindenki azzal vágja amiben a legkényelmesebb a számára.

Ezután jött Martin Baker a Digital Heaven-től, aki a Final Cut Pro Killer Secrets könyvéből mutatott be 10-et. Ezek főleg olyan kis trükkök voltak, hogy például miként lehet a Keresővel a Timeline-on levő effekteket kiválasztani és egy mozdulattal törölni mindet. De követte ezt több hasonló jótanács, amelyek meggyorsithatják a munkánkat.

Ezután következett Philip Bloom, aki nekünk a második kedvenc előadónk volt. Az angol autodidakta freelance producer és fényképész egy Canon 5d Mark II fényképezõt (pontosabban ez már nem is fényképező hanem szinte kamera, hiszen HD filmet is rögzit) mutatott be. Egy Bulgáriában keszült filmjéből láthattunk izelitőt, ami érdekes módon készült: egyszerűen kiment Szofiában az utcára és úgy csinált képeket, hogy azt hitték csak fényképez, de valójában filmezett, HD-ben (30 fps), igy nagyon életszerű és természetes mozdulatokat tudott megörökiteni. A filmen ezt lelassitva, hangulatos, lassú zenével színesítve, igencsak hatásos lett a végeredmény.Ezt a filmet azóta egy angol mobil telefonszolgáltató is látta, és le is szerzõdtette Philip-et, hogy készítsen számukra hasonló jellegű reklámfilmet.

A előadás egyébként arról szólt, hogy mivel 30 fps-ben "lőtte" a filmet, azt hogyan konvertálta át 24 fps-be (Compressor-ral természetesen. Így érte el ezt a különleges filmes hatást, bármilyen utómunka vagy megvilágítás nélkül, egyedül a Canon 5d Mark II kamerát használva)
A filmjét egyébként itt lehet HD-ben megtekinteni.

Ezután jött az általunk legjobbnak tartott előadás, a kedvencünk, amely annyira rossz volt hogy egyből vitte a pálmát. A két manchester-i srác a Space Digitals-tól olyan rosszul beszélt, hogy azonnal tudtuk, ezek profik. És igazunk volt, a bemutatott demó filmjük után pár másodperc néma szünet volt (ameddig beért a hatás az emberekben), azután pedig tapsvihar és ováció tört ki. A filmet sajnos nem vettük fel és a weboldalukon sem megtalálható, de olyan vizuális effektek voltak és olyan gyönyörű látványos felvételek, hogy ilyet nem igazán láttunk még eddig mi sem. Ők egyébként arról beszéltek, hogy egy ilyen projekthez nem lehet csak egy szoftvert használni, hanem különfélékre van szükség, és bemutatták, Manchesterben mivel dolgoznak: Final Cut Pro, After Effects, Shake, Mocha, Photoshop. De az egyik legfontosabb összetevő mégis a kreativitás, tudtuk meg a végén (az előadásmód ezért nem számitott).

Kis szünet következett, mindenki kiment még három sörért és a pincérek tálcákon kis szendvicseket is osztogattak. Ami nagyon tetszett még, hogy az előadások alatt is lehetett a széken ülve sörözni, nagyon laza volt a hangulat. Sok nevetés és vidám beszélgetések hallatszottak egész idő alatt a teremben, na nem az alkohol mennyisége miatt, hanem mert tényleg barátias volt a légkör.

A szünet után már annyira jó volt a hangulat, hogy az emberek alig akartak visszaülni a helyükre, néhányan kint nézegették a hardware kártyákat és az egyéb kiállitott dolgokat, s közben ismerkedtek egymással. Pedig az előadás-sorozat legnagyobb része csak most következett: Walter Murch kétszeres Oscar-dijas editor beszélt az újonnan vágott Francis Ford Coppola filmrõl. Olyan “szinfalak mögötti” titkokat árult el amelyekről máshol nem igazán lehet hallani vagy olvasni. Ő volt az editora sok ismert filmnek is, többek között az Angol Betegnek (amiért az egyik Oscar-t kapta).
És itt említenénk meg, hogy a fcpug.hu tagjai számára biztosítja a 40 perces filmet. Megtudhatjuk Murch-tól, hogyan dolgoztak Buenos Aires-ben, milyen kamerákat használtak és hogyan készítette el a munkamenetet, amelyet aztán fiával és egy harmadik sráccal vágtak meg.

A SuperMeet-ről egyébként felvétel készült Rick Young (MacVideo) jóvoltából, amit a következő SuperMeet-en, Amszterdamban, az IBC-n lehet majd megkapni DVD-n. Mi most a legutóbbi Las Vegas-i SuperMeet DVD-jét kaptuk meg - a jegyhez mellékelve - amelyen tényleg nagyon jó dolgok vannak: többek között az egész meeting video anyaga, plusz oktató anyagok, pluginok stb.

A legközelebbi SuperMeet szeptemberben lesz Amszterdamban, egyidőben az IBC kiállitással. Természetesen mi is ott leszünk és beszámolunk!