Ken Stanborough, a 11 éves Ellie édesapja eldobta az MP3-lejátszót, miután az egyre forróbbá vált a kezében - fél perc múlva a készülék három méter magasra repült a levegőben füstfelhő és hangos pukkanás kíséretében. A férfi, miután sikertelenül próbált az ügyben intézkedni a készüléket árusító bolt különböző osztályai között, telefonon beszélt az Apple egyik munkatársával. Ezen beszélgetés után kapott kézhez egy szerződést, amelynek értelmében családja kártérítést kap, ennek fejében viszont hallgatnia kell az ügyről - ellenkező esetben a cég gyorsított bírósági beavatkozás keretén belül léphet fel pénzügyi követelésekkel. A Stanborough család nem írta alá a szerződést.

Bonyolítja a helyzetet, hogy a The Times értesülései szerint az Apple már számos korábbi esetben járt el így - mindezekben az iPodok füstölni kezdtek, lángralobbantak, egyes esetekben még égési sérüléseket is okoztak tulajdonosaiknak. Egy amerikai riporter által szerzett 800 oldalas dokumentációban, amelyet a CPSC termékbiztonsági bizottság állított össze, az olvasható, miszerint vélhetően a lítium-ion elemek okozhatják a kárt - mindez egybevág azon 2006-os történésekkel, amikor az Apple és a Dell többmillió lítium-ion elemet vont be túlmelegedések, illetve az emiatt kitört tűzesetek miatt. (Az újság értesülései szerint a felrobbant iPodok mind korábbi generációs példányok voltak.) Tavaly még a japán kormány is figyelmeztetést adott ki arról hogy az iPod Nanok tűzveszélyt okozhatnak - ezzel kapcsolatban tizennégy esetet hoznak fel példaként.

Az ügyre az Apple sajtóképviselője azt állítja, nem látták a terméket, így véleményt sem tudnak róla mondani, az Ipari Szabványügyi Intézet pedig annyit fűzött hozzá az esethez, érthetőnek tartaná, ha az Apple a hírnevét ilyen bizalmi szerződésekkel kívánná megőrizni, ugyanakkor nem kíván kommentárt fűzni ahhoz, hogy az iparágban elfogadottnak számít-e a problémák ilyen módon való kezelése.