Betelepülési stop: nem kapkodnak Navracsics törvénye után az önkormányzatok
Egyelőre nincs jele annak, hogy önkormányzatok sora készülne mielőbb bevetni az új „fegyvert”, amellyel fékezhetik a lakosságszámuk növekedését.
"A grandiózus szobrok igen népszerűek voltak az ókorban, ám többségük mindörökre elveszett, hiszen anyagukat későbbi építési projekteknél újrahasznosították" - hangsúlyozta az ásatásokat irányító Francesco D,Andria olasz régész, aki egyedülállónak nevezte a leletet - olvasható a Discovery Channel hírei között.
Az Apolló-szobrot az ókori Hierapolisz feltárása során találták. A várost Kr. e. 190 táján II. Eumenész (Kr. e. 197-159) pergamoni uralkodó alapította, Hierapolisz Kr. e. 133-ban került római fennhatóság alá. A hellenisztikus település virágzó római várossá vált, templomokkal, színházzal és népszerű termálforrásokkal, amelyeknek gyógyhatást tulajdonítottak. Kr. u. 17-ben a várost egy erős földrengés pusztította el, ám újjáépítették. Hierapolisz 1334-ig létezett, amikor egy újabb pusztító erejű földrengés lerombolta, s ezután a település végleg elnéptelenedett.
A most felfedezett Apolló-szobor a Kr. u. I. században készült. Négy méter magas volt, s Apollót trónon, antik lantféleséggel, kitharával a kezében ábrázolta az ókori művész. "Az istenség csodálatosan redőzött tunikát visel, amelynek +anyaga+ átlátszónak tűnik, sejtetve Apolló erős izomzatát" - magyarázta Francesco D, Andria. Míg a szobor elejét a szobrász gondosan kidolgozta, kevés figyelmet fordított Apolló "hátának". "Ez azt jelzi, hogy a szobor a falnál állt, így csak a frontális része volt látható" - tette hozzá az olasz régész.
Az alkotás valószínűleg az Apolló-szentély fő szobra lehetett. Francesco D,Andria meggyőződése szerint igen jelentős alkotásról van szó, hiszen Apollót Hierapolisz alapítójaként tisztelték a városlakók.
Az évszázadok viszontagságai során a szobor kettétört, s hiányzik Apolló feje, ahogy a karjai is. Ám Francesco D,Andria reményei szerint a további ásatások során megtalálják az alkotás hiányzó részeit, s újraalkotják a görög istenség szobrát.
Olasz építészek és informatikusok viszont a virtuális Hirapolisz-projekten dolgoznak, amely lehetővé tenné, hogy a XXI. század embere számítógépe segítségével bebarangolja az antik várost, s olyannak ismerje meg, amilyennek az Tiberius császár (Kr. e. 42 - Kr. u. 37) uralkodása alatt lehetett, amikor Hierapoliszt a pusztító erejű földrengés után újjáépítették.
