Nem annyira hatékony az AIDS-vakcina, mint gondolták

Az áttekintő tanulmány azt mutatja, hogy a kísérleti vakcina a mintegy 16 ezer thai önkéntes körében a fertőzések közel harmadát megelőzte. "Mindez az eredmények megerősítését jelenti" - jelentette ki Jerome Kim, az amerikai hadsereg ezredese, a kutatás egyik vezetője. Kim és munkatársai kedden a Párizsban megrendezett, AIDS-vakcináról tartott konferencián is beszámolnak eredményeikről.

Szeptember végén jelentették be Bangkokban, hogy amerikai és thaiföldi kutatók áttörést értek el az AIDS elleni küzdelemben egy új vakcinával, mely több mint 30 százalékkal csökkenti a betegséget terjesztő HIV-vírus fertőzésének kockázatát. Ez volt az első alakalom, hogy egy oltóanyaggal sikerült csökkenteni a halálos vírusfertőzés kockázatát.

A kísérleti vakcina valójában két oltóanyagból összeállított kombináció: az egyik alkotórész a HIV megtámadására "tanítja" az immunrendszert, a második alkotórész pedig erősíti annak válaszát. Mindkét összetevő már ismert vakcina; az ALVAC nevű oltóanyag és az önmagában kudarcot vallott HIV-vakcina, az AIDSVAX.

Előbbi a kanárihimlő vírusát használja, melyet úgy módosítottak, hogy a HIV-vírus három génjének mesterségesen elkészített változatát vigye be az emberi szervezetbe. Egyik vakcina előállításánál sem használnak teljes vírust - sem élőt, sem elölt változatot -, ezért a kombinált oltás sem okozhat HIV-fertőzést.
 
A világ eddigi legnagyobb, 16 402 önkéntessel három éven át tartó, 105 millió dolláros összköltségű tanulmányát a thaiföldi közegészségügyi minisztérium folytatta le az amerikai kormány támogatásával; az országban gyakori HIV-törzseket használták fel az oltóanyag előállításánál. Kim csoportja már akkor hangsúlyozta, hogy az eredmények szerények, értelmezésük nehéz, mert arra még nincs válasz, hogy vajon a másutt, például az Egyesült Államokban vagy Afrikában elterjedt vírustörzsekkel szemben is hatásos-e az új vakcinakombináció.

A bejelentés után pár nappal a Science tudományos magazin és a The Wall Street Journal név nélkül idézte tudósok véleményét arra vonatkozóan, hogy a tanulmány eredményei a közöltnél gyengébbek. A probléma okaként az adatok elemzésénél használt statisztikai módszert jelölték meg: a végső összegzésnél ugyanis a kutatók kizárták hét ember adatait, akik az oltási sorozat előtt fertőződtek meg, ám HIV-pozitív voltuk csak később igazolódott.

Kim csoportja háromféle elemzést végzett el az összegyűjtött adatokkal, végül a leírt módon összeállított adatbázist tartották a legérvényesebbnek közülük. Kim és kollégái úgy vélik, a tudományos és egészségügyi folyóiratoknál alkalmazott független ellenőrzési eljárás, a "peer review" során meggyőzően válaszolták meg a felvetéseket, miszerint a másik két statisztikai módszerrel eredménytelennek kellene minősíteni a tanulmányt.

A NEJM ugyanezen lapszámában megjelent kommentárjában Raphael Dolin, a bostoni Beth Israel Deaconess Medical Center és a Harvard orvosi iskolájának kutatója kifejtette, hogy a tanulmányt igen alaposan tervezték meg, majd folyatták le. "Bár az elemzési módok értéke vita tárgya lehet, mindhárom a vakcina szerény, de létező védőhatását állapította meg a HIV-fertőzéssel szemben" - írta Dolin. Az oltóanyag hatásának időtartamára azonban továbbra sincs adat, ahogy arra sem, milyen arányban járul hozzá a hatékonysághoz a két komponens.

Néhány ember az oltás ellenére a későbbiekben megfertőződött, s éppen olyan sok vírus volt szervezetükben, mint azoknak, akiket nem vakcináltak. Ez arra utal, hogy a vakcinára adott immunválasz - bármi legyen is - nem az, amire egy járvány kézbentartásához szükség lenne.