A San Diego International repülőtér 2,7 négyzetkilométeren terül el, s egy kifutópályája van csak. Új, nagyobb, jobban felszerelt létesítményre pedig nincsen megfelelő hely a szárazföldön. Mindez nem jelent problémát, állítja Adam Englund ügyvéd, aki 20 milliárd dolláros üzleti tervében azt részletezi: az új amerikai repülőteret egyszerűen kihelyezhetnénk az óceánra is, hasonlóan a Hongkong mellé épített 10 négyzetkilométeres mesterséges szigethez.
Az olajfúrókhoz hasonló építésű, lebegő platformokra telepített repülőtér körülbelül 16 kilométerre lenne a parttól, két hosszú és igen biztonságos kifutópálya lenne rajta. Az OceanWorks Offshore Airport néven futó létesítmény négy emelet magas lenne, a hotelek, éttermek és konferenciaközpontok mellett kihelyezett egyetemi és kutatólétesítmények is helyet kaphatnának rajta. Mivel a projektre igényelt terület több mint 19 négyzetkilométer, ezért gyakorlatilag egy kisebb méretű önellátó várost lehetne létrehozni San Diego mellett. A repülőtér-város alapjait alkotó platformok több mint 300 méter mélyre nyúlnának le a vízbe, így ezzel egy óriási mesterséges zátonyt is létre lehetne hozni.
A projektet több gazdasági, környezeti és technikai elemzés előzte meg, az engedélyeztetések intézése jelen pillanatban is tart. A tervek szerint egy szárazföldi partnerre is szükség van, aki be tudja kötni a repülők és az utasok irányításába az új repülőteret - ha pedig a San Diego International bármilyen okból kifolyólag ezt nem tudná megoldani, Los Angeles már érdeklődött a lehetőség iránt. A szárazföld és az Offshore Airport között az utasok szállítása vagy vízalatti vasúttal vagy gyorskomp-rendszerrel történhetne. Englund elmondása szerint a vízfelszínre helyezett komplexumok építése annyira kézenfekvő, hogy az elkövetkező 50 évben vélhetően megugrik a hasonló projektek száma.
