A sarki jégsapkák óriási vízmennyiséget tárolnak jég formájában. Grönland (409 ezer négyzetkilométer) jégtakarójának teljes elolvadása mintegy hét méterrel növelné meg a tengerek szintjét, az Antarktisz (13 millió 200 ezer négyzetkilométer) jegének elolvadása viszont már több mint 70 méteres vízszintemelkedéssel járna.

"Vizsgálataink eredményei azt mutatják, hogy a déli sarkvidék nyugati jégtakarója 2005 vagy 2006 óta gyorsított ütemben veszít a tömegéből, és a földrész keleti részén ugyanolyan jelenségek tapasztalhatók - állapították meg a szerzők a tanulmányban. - Ezek a változások az Antarktisz keleti részének parti sávjában megfigyelt jégvesztés eredményei".

Az amerikai Austinban lévő Texasi Egyetem kutatócsoportja két GRACE típusú mesterséges hold által 2002 és 2009 áprilisa között továbbított adatokat dolgozott fel.

Az Antarktisz nyugati részén az évi jégveszteséget 132 gigatonnára (132 milliárd tonnára) becsülik, a bizonytalansági tényező 26 gigatonna egyik vagy másik irányban. A keleti részre vonatkozó adat 57 gigatonnát jelez, jóval nagyobb, 52 gigatonnás bizonytalansági tényezővel.

Az antarktiszi jégtakaró keleti részéről mindeddig úgy tudták, hogy egyensúlyban van vagy éppen valamelyest gyarapodik. "Az Antarktisz hamarosan jelentős tényezővé válhat a tengerek szintjének emelkedésében" - vélekednek a szerzők.

Egy, a Nature múlt heti számában megjelent másik tanulmány szerint az Antarktisz hőmérséklete mára feltehetően 6 fokkal meghaladta a legutóbbi, 128 ezer évvel ezelőtt bekövetkezett nagy jégkorszakközi felmelegedés hőmérsékletét: ez 3 fokkal magasabb, mint amennyi a korábbi becslésekben szerepelt.