Vergina akkor vált híressé, amikor 1977-ben Manolisz Andronikosz görög régész vezetésével sírokat tártak fel itt. II. Philipposz (Nagy Sándor apja) és más makedón királyok temetkezési helyét találták meg - a régészek feltételezései szerint. Mások viszont ezt kétségbe vonják, és Nagy Sándor féltestvérét, III. Philipposz Arrhidaioszt sejtik a sírban. A leletek alapján mindenesetre a mai települést azonosították az ókori Aigai romjaival, amely Makedónia egyik fővárosa volt az évszázadok során. (A verginai leletek mai politikai következményeiről keretes írásunkban olvashatnak.) 

Aigai az első makedón főváros volt - a Macedonia című kötet szerint, amely 1994-ben jelent meg Athénban, és amelynek egyik szerzője Manolisz Andronikosz. Ennél a városnál híresebb Pella, ahol valójában II. Philipposz uralkodott. Ugyanakkor Philipposzt Kr. e. 336-ban Aigai környékén gyilkolhatták meg Andronikosz szerint, és az ősi szokásoknak megfelelően az első fővárosban temethették el.

Kasszandrosz kora

II. Philipposz halála után került hatalomra Nagy Sándor, aki meghódította Perzsiát, Egyiptomot, és az Indus vidékére is eljutott hadai élén. Miközben a görögök és a velük rokon makedónok birodalmának legtávolabbi pontjaira széledtek szét, otthonában, Makedóniában sokszor zűrzavaros állapotok uralkodtak Nagy Sándor Kr. e. 323-as halála után.

Nagy Sándor

A thesszaloniki egyetem friss közleménye szerint Kasszandrosz idejére - a Kr. e. 3. század elejére - tehető annak a falnak a keletkezése, amelyet most fedeztek fel. A fal kiváló állapotban maradt fenn - 1 méter 90 centiméter magas.

Panajotisz Faklarisz (Panagiotis Faklaris), az ásatásokat vezető görög régész szerint a fal rendkívül vastag, erős volt, hogy ellent tudjon állni az ellenség támadásának. A feltárást végző régészek számos tárgyat, élelmiszerek és magok maradványait is megtalálták most Verginában - e leletek főleg a Kr. e. második és első századból származnak. 

Ő gyilkoltatta meg Nagy Sándort?

A fal tehát annak a Kasszandrosznak az idején készült, aki Nagy Sándor hadvezérének, Antipatrosznak volt a fia. Kasszandrosz és Antipatrosz is álltak hadvezérként Makedónia élén, és mindketten véres harcokban jutottak a területhez, miközben más, névleges uralkodók örökölték Nagy Sándor királyi címét. (A névleges uralkodók között volt Nagy Sándornak az a féltestvére is, akit sokan a verginai sírban sejtenek, vagyis III. Philipposz Arrhidaiosz. A másik névleges király pedig Nagy Sándor kiskorú fia, IV. Alekszandrosz volt.) 

Egyes legendák szerint Nagy Sándort megmérgezték, és ebben Antipatrosz és Kasszandrosz is szerepet játszhatott. A legmegbízhatóbb források szerint ugyanakkor Nagy Sándor természetes halállal halt meg, így nem is volt semmilyen összeesküvés.

Nagy Sándor fiát, feleségét és anyját Kasszandrosz ölette meg

A Verginai Csillag

Az 1977-es görög ásatások során előkerült Verginai Csillagot, egy aranyból készült napszimbólumot a függetlenné vált Macedónia, a jugoszláv utódállam saját zászlójára is felrakta 1992-95 között. (A korábbi kommunista jelkép, az ötágú ötágú csillag helyett.) Ez hatalmas felháborodáshoz vezetett Görögországban - ahol szintén használják a Verginai Csillagot zászlókon, bár nem a nmzeti lobogón. A szláv nyelvű Macedónia ezután le is vette a lobogójáról a tizenhatágú szimbólumot. Viszont helyette gyorsan rátettek egy nyolcágú napot a zászlajukra.

Antipatrosz Nagy Sándor Kr. e. 323-as halála után irányította Makedóniát, ám hamarosan, négy év múlva, ő is meghalt. 319-ben azonban nem akarta fiára, Kasszandroszra hagyni Makedóniát, így annak erővel kellett meghódítania a területet, amelyet 297-ig irányított. Ebben az évben halt meg Kasszandrosz, akit apja - Kertész István ókortörténész szerint - túlzott hatalomvággyal vádolt. Mint utóbb kiderült, nem is alaptalanul, hiszen Kasszandrosz soha nem látott vérengzést hajtott végre a makedón uralkodó elit körében.

Kasszandrosz országát uralkodása alatt - a IV. század utolsó, és a III. század első éveiben - számos külső támadás érte. Polgárháború dúlt ugyanis Nagy Sándor utódai, hadvezérei, az úgynevezett diadokhoszok között. A makedón hadvezérek önállósították magukat azokban a tartományokban, amelyeket éppen akkor irányítottak, amikor a birodalomalapító 323-ban meghalt. (Ilyenek voltak Egyiptomban a Ptolemaioszok például.)

Kasszandrosz állandóan tarthatott attól, hogy Nagy Sándor fia nagykorú lesz, és akkor le kell mondania Makedóniáról. Éppen ezért megölette a világhódító fiát, IV. Alekszandroszt. A véreskezű hadvezér kivégeztette Rhóxanét is, Nagy Sándor perzsa feleségét, aki IV. Alekszandrosz anyja volt. Előzőleg pedig "hagyta", hogy kivégezzék Olümpiaszt, II. Philipposz feleségét, Nagy Sándor anyját is. Kasszandrosz idején tehát a birodalomalapító szinte összes rokonát eltették láb alól, még Nagy Sándor egy törvénytelen fiát, Héraklészt is alighanem Kasszandrosz ölette meg.