Több mint húsz év után is meglepetésekkel szolgál a világ legsúlyosabb nukleáris katasztrófája, írja a Wired. Hiába tervezi a csernobili zóna betelepítését az ukrán kormány, a környezeti hatásokat vizsgáló tudósok egyöntetűen azt állítják: jóval többet kell várni erre, mint gondoltuk. A radioaktív cézium ugyanis mégsem tűnik el olyan gyorsan a természetből, mint ahogyan azt korábban gondoltuk.
A radioaktív cézium-137 izotóp felezési ideje - az az időtartam, ami alatt atomjainak fele lebomlik - 30 év, a csernobili talajban azonban mégsem csökkent olyan mértékben a cézium mennyisége, mint ahogyan azt a kutatók remélték, mindezt pedig még megmagyarázni sem tudják - derült ki az American Geophysical Union találkozóján. "Általában elmondhatjuk azt, hogy minden harmincadik eltelt év után fele olyan rossz a helyzet, de ez itt nem teljesül", állítja a csernobili talajvizsgálatokat végző egyik tudós, Tim Jannick, véleménye szerint sokkal több időnek kell eltelnie, amíg újra be lehet népesíteni a területet. A kutatócsoport jelenlegi becslései szerint legalább 180 évnek kell eltelnie ahhoz, hogy újra biztonságos életet lehessen élni a környéken, de a bomlási folyamat akár 320 évig is könnyen elhúzódhat.
Az 1986-os katasztrófa után a környék számos pontján vettek talajmintákat, hogy megnézzék: miként viselkednek a talajban a stroncium, cézium és plutónium radioaktív izotópjai, valamint hogyan változik ezek eloszlása. A vizsgálatokat több mint 20 éve végzik, mégis meglepetésként érte a kutatókat a tény - írja a Wired - a radioaktív izotópok élettani felezési idejét ugyanis rövidebbnek gondolták, mint a fizikai felezési időt. Míg a stronciumnál ez így is volt, a cézium esetében szinte alig tapasztaltak fizikai változást. A tudósok úgy vélik, ennek akár valamilyen környezeti magyarázata is lehet, például a szél is eljuttathatja a céziumizotópokat a Csernobiltól távolabb eső területekre, de az is előfordulhat, hogy a lebomlásra nem képes izotópok a talaj mélyebb rétegeiből szivárognak fel.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
