Hosszú évek alatt több mint húszezer fotót, levelet, dokumentumot csempészett ki Makszim Dongyuk ukrán fotós a csernobili lezárt zónából. A képek egy része a Mai Manó Ház kiállításán látható az atomkatasztrófa 40. évfordulójára időzítve.
A 2019-es Csernobil című sorozat világszerte milliókat szegezett a képernyők elé, sokan ekkor találkoztak először, vagy éppen mélyebben a 40 évvel ezelőtti katasztrófa történetével. Innen építkezik tovább a Csernobil: egy nukleáris katasztrófa krónikája dokumentumfilm, amelyben kutatók, túlélők és orvosok nyilatkoznak.
A Greenpeace jelentése szerint, mivel a külső acélszerkezetet korábban dróntámadás érte, fennáll a veszélye annak, hogy a belső betonszerkezet összeomlása radioaktív port juttat a légkörbe.
Most először sikerült vizsgálattal bizonyítani, hogy a csernobili atomkatasztrófa sugárterhelése öröklődött.
Az ipar, az bizony szennyez, ez a lényege neki legalább négyszáz éve. Ez egy alku, amit vagy megkötünk, vagy nem – ha van választásunk. A Nemzeti Együttműködés Rendszere ezt a választást tagadja meg a magyaroktól.
Az ukrán külügyminiszter szerint Oroszországnak nincs helye a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség tanácsában, mivel az elektromos hálózatot célzó támadásaival a nukleáris biztonságot is fenyegeti.
A védőszerkezet külső rétegét egy orosz drón szakította át, nem zár hermetikusan.
A 73 éves Natalia Hodemcsuk kijevi lakását érte orosz támadás, a kórházban belehalt a sérüléseibe.
A magyarázat lényegesen hétköznapibb és egy kicsit visszataszító is.
A csernobili atomerőműben súlyos a kár, de sugárveszély egyelőre nincs. Akkor minden rendben? Egyáltalán nem. Euróban számolva tízmilliókat emészthet fel a kár elhárítása, újabb nemzetközi segítségre lesz szükség.
12 helyszínt vizsgált Kijev, ahol új atomreaktorokat lehetne építeni – ezek egyike a világ egyik legismertebb ukrán régiója, Csernobil, amelynek egyes területein mai napig magas a sugárzás.
39 éve a mai napon következett be az emberiség történetének legnagyobb nukleáris balesete Csernobilban. A szomorú évforduló kapcsán megnéztük, mennyire van biztonságban az EU lakossága a felrobbant négyes reaktor maradványaiból fennmaradt radioaktív sugárzástól.
„Pontosan ez az, amit a kijevi rezsim szeret, és néha nem riad vissza attól, hogy ezt tegye” – mondta a Kreml szóvivője.
A drón éjjel robbant fel az atomerőmű szarkofágján, a sugárzás nem nőtt, a kár azonban jelentős.
Boldog Dalma azt kutatta, hogyan vizsgázott a magyar média a hatalom által elhallgatni próbált baleset idején.
A kutatók kezdik érteni, hogyan voltak képesek túlélni, sőt szaporodni egy rendkívül toxikus környezetben.
Átvészelte a világ legnagyobb atomerőmű-katasztrófáját, az Ukrajna ellen indított orosz offenzíva egyik első célpontja volt, mégis megy tovább az élet Csernobilban. Kik és hogyan laknak itt, mi történik az erőműben és mit lehet enni ebédre? – ezekre voltunk kíváncsiak, amikor autóval nekivágtunk a Kijevből egy Budapest–Balaton távolságra lévő, 130 kilométeres útnak.
Minszk hadgyakorlatnak álcázva nagyszámú belarusz katonát vezényelt Homel régióba, közölte az ukrán külügy.
A Szovjetunió vezetői rendszerint átlátszó hazugságokba terelték magukat. A hagyományokat Vlagyimir Putyin rezsimje is követi: legutóbb a Moszkva-közeli terrorakcióról eszelt ki hihetetlen történeteket, hogy Ukrajnát belekeverhesse az ügybe. Németh András négy olyan katasztrófa kommunikációját mutatja be, amelyekről az egész világon mindenki tudta az igazat, mégis megpróbálták letagadni.
A terv merész, de be is válhat.
