Közel-keleti férfiaktól és helybeli nőktől származnak Európa népei

A földművelés elterjedése volt a legfontosabb kulturális változás a modern ember történelmében: a bővülő élelemtermelés lehetővé tette a letelepedett életmódot és a népesség létszámának növekedését. A mezőgazdaság a Közel-Keleten, a Mediterráneum keleti részétől a Perzsa-öbölig terjedő úgynevezett "termékeny félholdon" született. Sokáig vita tárgya volt, hogy a földművelés elterjedése a betelepülő farmerek révén valósult-e meg, vagy csupán a módszereket adták át az európai bennszülött vadászó-gyűjtögető közösségeknek.

A Leicesteri Egyetem kutatói Európa különböző térségeiben összesen 2574 férfi Y-kromoszómáját tanulmányozták, amely majdhogynem változatlanul "száll" apáról fiúra. Mivel az Y-kromoszóma igen keveset változik, ezek az eltérések mérhetők a véletlenül kialakuló genetikai mutációk révén. E "molekuláris óra" jelzi, hogyan terjedt el bizonyos genetikai "minta" a Közel-Keletről.

A kutatásokat irányító Mark Jobling szerint az Y-kromoszóma legelterjedtebb változatára összpontosítottak, amelyet 110 millió férfi hordoz Európában.

"Délkeletről északnyugat felé terjedő gradiens (mennyiségi értékváltozás helytől függő mértéke) rajzolódott ki, amely Írországban csaknem 100 százalékos előfordulást jelentett. Azt figyeltük, hogyan oszlik meg ez a leszármazási vonal, mennyire változékony Európa különböző részein, s milyen idős" - magyarázta Mark Jobling.

Mint kiderült, az európai Y-kromoszómák több mint 80 százaléka közel-keleti eredetű. Egy különálló vizsgálat, amely az anyai ágon öröklődő mitokondriális DNS-t kutatta, arra derített fényt, hogy az európai nők többsége származását a helyi vadászó-gyűjtögető közösségekre vezetheti vissza, amelyek a legutóbbi jégkorszak után népesítették be kontinensünket. Ez arra utal, hogy érdekes keveredés zajlott a korai Európában, amelynek feltérképezése további genetikai vizsgálatokat igényel.

"A jelek szerint a vadászó-gyűjtögető életmódról a földművelésre való áttérés során a betelepülő farmerek jutottak előnyösebb pozícióba a bennszülött férfiakhoz képest, ha családalapításról volt szó. A földművelők nagyobb vonzerőt gyakorolhattak a szebbik nem korabeli képviselőire" - összegezte Patricia Baleresque, a tanulmány egyik szerzője.