Mit hallgattak a szülei? Táncoltak rá? A válasz önt is alakítja
Bizonyos agyi funkciók sajátosságain kívül biológiai gyökerei is lehetnek annak, hogy valaki mennyire és hogyan élvezi a zenét – állítja egy nemzetközi kutatócsoport.
Bizonyos agyi funkciók sajátosságain kívül biológiai gyökerei is lehetnek annak, hogy valaki mennyire és hogyan élvezi a zenét – állítja egy nemzetközi kutatócsoport.
Ki- és bekapcsolhatják a géneket, megváltoztathatják a sejtek viselkedését az egyszerű hanghullámok – állítják japán kutatók. A kísérlettel alátámasztott eredményeik ígéretes lehetőségeket nyithatnak meg.
Kínai kutatók a rizs hidegtűrő képességét vizsgálva arra jutottak, hogy nemcsak a DNS változása hozhat be új tulajdonságokat az utódoknál.
Amerikai és ausztrál kutatók 53 ezer ember genetikai mintáit vizsgálták át, és több meglepő felfedezést tettek a kényszerbetegséggel kapcsolatban.
Újabb vállalkozást alapított Vellai Tibor fejlődésgenetikus, aki a DNS-metilációnak, a gének kikapcsolásának, valamint az autofágiának, a sejtek önpusztító folyamatának a kutatója.
A géntechnológia csillagaként indult egy amerikai startup, a 23andMe, azonban egy óriási adatszivárgást követően lefele tartó spirálba került. Jelenleg éppen kongresszusi vizsgálat folyik ellen, mivel egyre nagyobb a félelem, hogy amerikaiak millióinak legszemélyesebb és legállandóbb adatai kerülhetnek rossz kezekbe.
A probléma hátterében genetikai tényezők állhatnak, a társadalom 14 százaléka érintett lehet.
A valóság, mint sokszor, ennél sokkal árnyaltabb.
Az eddigi legnagyobb genetikai depressziókutatás eredménye hozzájárulhat ahhoz, hogy a depressziós betegek egyénre szabott gyógykezelést kapjanak.
Egyáltalán nem biztos, hogy a csökkentett kalóriabevitel és az időszakos böjt önmagában hozzájárul a hosszabb élethez – állítják amerikai kutatók, megkérdőjelezve egy mostanság divatos nézetet.
A tudomány egyik legizgalmasabb kérdése egészen a mai napig, hogyan is keletkezett bolygónkon az élet. Amerikai kutatók nemrégiben azt vizsgálták, hogy milyen szerepet játszott ebben az esővíz – és kiderült: megnyithatta az utat az élet felé.
78 évig élt három pénisszel egy férfi – mindez a boncolásakor derült ki.
Katalán kutatók újfajta megközelítésben vizsgálták azt, hogy miként okozhat rákot a genetikai tényező. A felfedezésük arra is magyarázatot adhat, miért reagál két ugyanolyan beteg eltérően a meglévő gyógyszerekre.
Még az is a génjeinkbe van kódolva, hogy mennyi kávéra vágyunk egy nap – derül ki egy nemzetközi kutatócsoport vizsgálatából.
Egymással nem „passzoló” szúnyogfajok keresztezése olyan leszármazottakat eredményezhet, melyek nem képesek szaporodni többé. Ez segíthet olyan módszerek kidolgozásában, melyekkel visszaszoríthatók lehetnek a betegségeket is terjesztő vérszívók.
A francia Jacques Monod Intézet kutatói olyan sírra bukkantak, amely több ember végső nyughelyéül is szolgál. Kiderült, az egyikük minden szempontból fontos genetikai információkat hordoz.
A védőoltások az orvostudomány lehatásosabb és legolcsóbb eszközei a fertőző betegségek ellen. Ahogy a technika más területein is látjuk, az újabbak egyre jobbak, egyre biztonságosabbak, egyre hatásosabbak, írja professor emeritus szerzőnk. Cikksorozatának záródarabját olvashatja itt a hvg360-on.
Felgyorsult az örökletes betegségek és más, tömegeket érintő genetikai problémák elleni harc. Egyre bővül a tudósok génmanipulációs eszköztára, ami sok ember életét mentheti meg. Professor emeritus szerzőnk cikksorozatának újabb darabja itt a hvg360-on.
Mindenki elfelejt dolgokat, ahogy idősödünk egyre gyakrabban. De ennek nincs feltétlenül köze a demenciához, ez természetes folyamat. De hol kezdődik az Alzheimer-kór? A hvg360-on futó sorozatában a professor emeritus szerző ezúttal azt veszi sorra, milyen reményekkel kecsegtetnek a betegséggel kapcsolatos kutatások és új gyógyszerek.
Hiába ismerik a magyarországi macskatartók a felelősségteljes állattartás elveit, mégsem gyakorolják azokat – hívják fel a figyelmet magyar kutatók, megjegyezve, hogy ezzel bajba sodorják kedvenceik védett rokonait.