Damian Gordon szerette volna megérteni, miért tartja magát még mindig ez a nézet, hogy a hackerek tizenéves számítógépes zsenik, amikor a valóságban harmincas, szakképzett, az IT területén dolgozó felnőttek, akik visszaélnek a tudásukkal, a jelszavakkal, esetleg az után, hogy kirúgták őket – és nem a filmek sugallta pozitív hősök.
A Yahoo News által is idézett hír szerint Dublin Institute of Technology előadója abból indult ki, hogy ebben nagy szerepe lehet az amerikai filmeknek. Valószínűleg mindenki másnál több hackeres filmet nézett meg, majd publikálta a hacker-portrékat elemző tanulmányát az International Journal of Internet Technology and Secured Transactions című lapban.
Damian Gordon az elmúlt öt évtized 50 filmjét elemezte. Az eredmény: a filmekben a hackerek egyáltalán nem kölyökkorú számítógépes guruk.
Miből táplálkozik mégis a tini hackerzseni fikció? A szerző szerint néhány ősrégi film ragadt bele az emberek emlékezetébe. Tökéletes példa erre az itthon Háborús játékok címmel bemutatott 1983-as WarGames. Ebben Matthew Broderick játssza a tinédzser hacker - egy középiskolás számítógépes zseni – szerepét, aki szert tesz egy programra, amivel betör a Pentagon rendszerébe, amivel atomháborúba sodorhatja a világot.
A Superman III-ban ugyanakkor pontos képet rajzolnak, milyen is egy igazi hacker. A filmben a Richard Pryor által megszemélyesített karakter a „szalámi szeletelés technikát” használja, hogy több ezer dollárt szerezzen meg a főnökétől.
| Gordon öt kedvenc hackeres filmje |
Forró milliók 1968 (eredeti cím: Hot Millions) |
A számítógépek irányítják ma a világot. Aki pedig a gépeket átveri, az irányíthatja őket – és a világot is – mondja az egyik szereplő. Lehet, hogy a film fikciós világában működik, de a valóságban más a kép: tavaly Michael Largent, egy valódi kaliforniai hacker 15 hónapot kapott, miután rábizonyították, hogy a szalámi szeletelés technikát alkalmazta.
Damian Gordon gondja akadt a hackerprogramok megjelenítésével is. Gyakori, hogy a film készítői fel akarják turbózni a látványt, ezért az egész megjelenítés irreálissá válik. A hackerek ráadásul túlságosan könnyen megkapják, amit akarnak a filmekben, ahol bármilyen rendszerbe képesek betörni, akármelyik számítógépet el tudják téríteni. Ritka kivétel a Matrix trilógia második részében az a jelenet, melyben Trinity egy Unix szerverre tör be egy a valóságban is létező biztonsági rést kihasználva, igazi segédprogrammal.
whatisthematrix.com
Miután az elemzésben az ötven film 60 hackerének portréját megrajzolták, az derült ki, hogy 44 közülük (73%) pozitív szereplő volt. 17 százalék mindig a rossz oldalon állt, felváltva jó és gonosz tíz százalék. A hackereknek csupán húsz százaléka volt diák, harmaduk (32%) dolgozott az IT-szektorban, ötödük (20%) teljes állású hacker volt, és szintén 20 százalék más iparágból érkezett.
Damian Gordon, aki egyébként maga is programozó volt, azért kezdte el ezt a kutatást, mert szerette volna tisztázni, lehet-e a hacker-filmeket az oktatás során használni.
