Miután a kínai hatóságok egyértelmű következményeket helyeztek kilátásba arra az esetre, ha a Google megpróbálja kijátszani a cenzúrát, az amerikai konszernnek számítania kell arra, hogy kizárják a kínai piacról. Ez pedig nem kevesebb, mint 384 millió internet-felhasználót takar.
A pekingi hatóságok az utóbbi hónapokban rendkívül kemény és hajthatatlan magatartást tanúsítottak. Minden más valóságos politikai szenzáció lett volna, hiszen egyenértékű lett volna azzal, hogy a kommunista párt lazítja az internet fölötti ellenőrzést. Ezt pedig a vörös "cenzorok" semmilyen körülmények között nem akarják megengedni.
A ZDF televízió pekingi tudósítójának értékelése szerint az összecsapás előre látható volt. Peking nem hátrálhatott meg, mert egy ilyen lépés beláthatatlan következményekkel járó tekintélyvesztést vont volna maga után, elsősorban belföldön. Az amerikai cégóriás pedig - úgy is, mint "a világ legszabadabb országának" képviselője - nem tehette meg, hogy pusztán üzleti szempontok (profit!) miatt feladja a gondolat- és szólásszabadság eszméjét, alárendelve magát a kommunista hatóságok cenzúrájának. "Az ütközés éppen olyan törvényszerű volt, mint amikor két vonat száguld egymással szemben ugyanazon a sínpáron" - fogalmazott Johannes Hano ZDF-tudósító.
kínai Google-történelem
2000: Kínai nyelvű kereső kifejlesztése a google.com alatt
2006: Elindították a kínai székhelyű google.cn keresőoldalakkal, cenzúrázott találatokkal
2009 március-június: Kína blokkolja a YouTube-ot; egyéb online szolgáltatásokat is megtagad a felhasználóktól
2010 január: A Google bejelenti, hogy nem folytatja a cenzúrázott keresést Kínában, és várhatóan kivonul az országból
2010 február: Hackertámadások a Google ellen Kínában
2010 márciusa: A Google bejelenti, hogy a látogatókat a google.com.hk-ra, a hongkongi oldalukra irányítják.
A Google mindazonáltal jelen akar maradni Kínában, így tovább működtetné pekingi kutatóközpontját is. A cég más részlegei - Google Maps, G-mail, fordító szolgáltatások -, amelyek gyors ütemben bővülnek Kínában, ezután is kínálják szolgáltatásukat a felhasználóknak. Kárt elsősorban az általános befektetői légkör szenved. "Ennek az összetűzésnek jelentős lélektani következményei lesznek" - vélekedett Michael Anti internetszakértő és közismert blogger. Hónapok óta egyre több külföldi vállalat képviselői panaszkodnak arra, hogy a kínai hatóságok mind jobban megnehezítik az életüket.
Azok a kínaiak, akik szeretik a Google-t, tudnak angolul és gyűlölik a cenzúrát, ezentúl a google.com nemzetközi keresőgépre fognak kattintani, illetve úgynevezett alagútszolgálatokat és egyéb szoftvereket vesznek majd igénybe, hogy megkerüljék a kínai zárlatokat. Akinek nem számít a cenzúra, az átnyergel a Baidura, a Google kínai vetélytársára.
A Google elvből üzent hadat a cenzúrának, mivel az egyre nagyobb veszélyt jelent. Nyolc év leforgása alatt maroknyiról több mint negyvenre nőtt azoknak a kormányoknak a száma, amelyek rutinszerűen cenzúrázzák az internetet. Több mint 25 állam zárolt már különböző Google szolgáltatásokat. A YouTube videoportál, a Facebook, a Twitter vagy a Wikipedia folyamatosan zárolva van Kínában. Ezeket az internetes szolgáltatásokat más államok (például Irán, Pakisztán, Szaúd-Arábia, Törökország, Szíria, Indonézia) is előszeretettel zárolják. Ennek dacára júniusban, a iráni elnökválasztást követő utcai tiltakozások alkalmával a YouTube és a Twitter voltak az első kézből származó információk legjobb forrásai.
