szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A háromszázmillió éve élt korai csótányok virtuális "fosszíliáit" alkották meg brit kutatók. A háromdimenziós modellel annak az Archymylacris eggintoninak a kövületeit "keltették életre", amelyet a modernkori csótányok, imádkozó sáskák és termeszek ősének tekintenek.

Az ominózus rovar, amelynek kövületei 2-9 centiméter hosszúak és 4 centiméter szélesek, a karbon földtörténeti időszakban, 359-299 millió évvel ezelőtt élt. Ez egy olyan időszak volt, amikor az élővilág épp csak elkezdte a szárazföld meghódítását - olvasható a LiveScience című tudományos hírportálon.

livescience.com

"A karbon időszakot néha a csótányok korának is nevezik, hiszen az Archymylacris eggintoninak és +rokonságának+ fosszíliái nagy számban kerülnek elő világszerte. Ezek koruk legelterjedtebb rovarai voltak" - hangsúlyozta Russel Garwood, az Imperial College London kutatója.

A Garwood és kollégái által megalkotott háromdimenziós modell révén a tudósoknak először nyílik lehetőségük megvizsgálni, hogy milyen fizikai tulajdonságai segítségével boldogulhatott az Archymylacris eggintoni a korai erdők talaján. A vizualizációnak köszönhetően kiderült, hogy lábain valamiféle "tapadókorongok" voltak, azok segítségével volt képes olyan sima felületeken közlekedni, mint amilyenek a fák levelei. A tudósok szerint valószínűleg a fák levelein, távol a ragadozóktól rakhatták le petéiket.

Az őscsótány végtagjain "karmok" is voltak, amelyek megkönnyítették a mászást olyan durva felületeken, mint a fakéreg. Így akár   fákra is menekülhetett ellenségei elől, másrészt a magasban található élelemforrással változatossá tehette étrendjét. Végtagjai meglehetősen hosszúak voltak, vagyis az őscsótány igen fürge lehetett, ha futni kellett.

A rovar szájszerve olyan, mint a modernkori csótányoké, ebből kiindulva feltételezhető, hogy étrendje is hasonló volt: rothadó leveleket és rovarmaradványokat fogyasztott előszeretettel.
"Úgy véljük, hogy a csótányok ősei idejük jelentős részét az erdőben, a talajon tölthették, ahol rengeteg volt a rothadó növényi és rovarmaradvány. Ez valóságos rovarmennyország lehetett" - vélekedett Russel Garwood.

 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Tech

Jég a Marson és a Holdon: újabb bizonyítékok

A Hold egyes krátereiben közel két méter vastag jégréteg található, míg a Marson a jég egy része feltehetően elolvadt, majd újra megfagyott a közelmúltban, tágítva a bolygó felszínén látható jellegzetes mélyedéseket - derül ki két friss kutatásból.

hvg.hu Tech

Megtalálták a 117-es elemet

Amerikai és orosz fizikusok megtalálták a periódusos rendszer 117. rendszámú elemét. Ez azt jelenti, hogy a 2006-ban felfedezett 118-as előtti elem létezését is sikerült igazolni - írja a New York Times.

MTI Tech

Új emberelődöt találtak, megvan a hiányzó láncszem?

Az emberszabású majmok és az ember közötti átmenetet jelenthetik a majd kétmillió éve élt ismeretlen teremtmények, amelyeknek csontvázát Dél-Afrikában fedezték fel. A leletről a Science tudományos folyóirat pénteki számában jelenik meg tanulmány.

MTI Tech

Megfejtették a 27 évente elhalványuló csillag titkát

Amerikai csillagászoknak sikerült megoldani azt a majd 190 éves rejtélyt, amely a Szekeres (Auriga) csillagkép egyik csillagát övezte mindmáig; a felfedezésről a Nature legújabb számában jelent meg tanulmány.