Marcotte kutatásai szerint öt olyan gén található az emberben, amelyek felelősek a véredények növekedéséért, vagyis az emberi szervezetben a szövetek vérellátásáért. A tudósok most olyan szerek kifejlesztésén dolgoznak, amelyek ezt a növekedést, pontosan a növekedést serkentő géneket gátolják.
Marcotte doktor azonban nem az emberek vagy kísérleti egerek DNS-ében fedezte fel a szóban forgó géneket, hanem élesztőben. „Ez őrületes” – minősítette a felfedezést Marcotte -, hiszen az egysejtű gombáknak természetesen nincsenek véredényeik, és persze vérük sem. (A vér a többsejtűeknél fontos, méghozzá a sejtekből szöveteket fejlesztő többsejtűeknél.) Ezekben az egysejtű gombákban az öt gén a sejtfal megerősítéséért felelős, e feladat végrehajtásán működnek együtt.
Marcotte és kollégái gének százait fedezték fel ezen kívül, méghozzá olyan géneket, amelyek emberben például süketséget okoznak az úgynevezett Waardenburg-szindróma kialakulása miatt. E gének – amelyek a Waardenburg-szindrómáért felelősek - amúgy növényekben fordulnak elő. (A Waardenburg-szindróma a pigmentációval is összefügg, ezért előfordul az albinizmus is az ilyen embereknél.) A kutatók a mustár, illetve a mustárfű génjeit vizsgálva kiderítették, hogy két olyan gén okozhatja az emberi betegséget, amelyek a növényben a gravitáció érzékeléséért felelősek. Ha e két gén működését kikapcsolják a mustárban, akkor a növény nem tud felfelé növekedni.
A kutatások egy harmadik iránya a mellrákért felelős gének azonosítása volt. Az emberben mellrákot okozó genetikai szakaszok fonálférgekben fordulnak elő – minderről a The Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) tudományos folyóiratban számoltak be a texasi kutatók.
